Miért akkora baj ha valaki nagyon odaadó egy kapcsolatban?

Azért nem árt tényleg valamit kezdeni az önbizalmaddal, mert ez nyilvánvalóan senkinek sem jó. Ha nagyon kompenzálsz, az valóban idegesítő tud lenni, főleg mert elég levágós tud lenni, ha mindent tényleg azért csinálsz, mert úgy gondolod ezzel megtartod a másikat.

Szerintem ha van egy hobbid, munkád, szakmád, bármi, amiben jó vagy és sikereket érsz el, az már nagyon sokat tud dobni az önbizalmadon. Esetleg sport vagy valami, ahol egyszerűen követhető a fejlődésed (mittudomén, táncolni jársz, és olyan mozdulatok, amik a legelején nem mennek, a 22. alkalom után már zsigerből jönnek), az is szintúgy meg tudja dobni az önértékelésed.

Vagy olvass önismereti könyveket, esetleg járj el ilyen jellegű csoportokba.

Ezek legtöbbje olyan, amihez társaságba kell járni, vagyis alkalmas arra, hogy ismerkedj, barátkozz, kinyíljon előtted a világ, ami szintén pozitívan tud hatni az emberre.

Egyébként ha több "nálad szebb" lányt megismersz, rájössz, hogy ők is emberek, a saját hibáikkal és saját kis gikszereikkel, és simán lehet, hogy az adott pasinak már túl sok egyes hibákból (mittudomén, féltékeny hárpia, csak hogy sarkított példával éljek), amit nem ellensúlyoz a lány szépsége, és már nem éri meg neki vele kezdeni, mert úgyis csak szenvedés lenne. Míg te lehet hogy nem vagy top modell (nem tudhatom, az is lehet, hogy csak szerény vagy), de egyéb kvalitásaid miatt sokkal vonzóbb vagy a férfiak számára mint sok nő, aki ránézésre esetleg szebb lehet nálad. Én legalábbis ezt tapasztalom a való életben, de lehet, csak velem van a baj.

Az önmagában nem baj, ha odaadó vagy a kapcsolatodban, de amint ez viszonzatlan, a másik fél számára ez már inkább teher, a te részedről meg inkább szánalmas, és ez senkinek sem jó. Érdemes dolgoznod magadon, az önképeden, hogy ne érezd magad ennyire nem is tudom, "szamárnak ló helyett", és akkor talán esetleg lesz esélyed egyenrangú, kiegyensúlyozott kapcsolatra.