Annyira nehéz így, mit tennétek?

Sziasztok, tudom nem várhatok ilyen helyzetben sokat, tanácsot sem nagyon.. De azért kiírom magamból. Aztán hátha jön értelmes segítõ válasz.

Nagyon hiányzik a volt barátom. Voltak problémák köztünk, nem volt zökkenõmentes. De azt hittem, mindig együtt leszünk. Ezt meg is ígértük egymásnak, hogy összetartunk, bármi van.

Aztán jöttek a féltékenykedések. Mondtam neki h nem kell féltékenynek lennie a barátaimra, õk haverok és régebb óta ismerem õket, mikor szingli voltam sem jöttem velük össze.

Aztán egyre agresszívabb lett, sok volt a feszültség. Nekem is nagyon fájtak ezek a dolgok. Mindig mindent úgy állított be, hogy az én hibám.

Lényeg, hogy ki kellett volna tartanunk egymás mellett. De akkor meg már csak azt mondtam, hogy mindegy, hogy hogyan, csak legyen vége. Nem tudtunk megbeszélni nagyon fontos dolgokat. De tudom, hogy ezeket meg lehetett volna.

Mit csináljak, hogy enyhüljön bennem ez az érzés? Hogy ezt meg lehetett volna oldani... De már nem lehet. Már nem keres. Pedig annyira szeretném õt.

Szerinte minden az én hibám, azt mondta biztos hogy megcsaltam pedig nem. Miért nyomja el magában ennyire hogy szeret?(mert tudom, hogy szeret,éreztem).