Pasik, ti miért léptek túl hamarabb egy szakítás után?

Tiltsd le, egyébként még jövő ilyenkor is magadat fogod marcangolni!

Kezdj el magaddal foglalkozni. Nem más férfiak, hanem MAGAD miatt. Csinálj olyan dolgokat és úgy, ami jólesik. De, ne legyen az exedhez köze.

Olvass néhány önfejlesztő könyvet ami sokat segíthet:

[link]

[link]

Ez egy gyászfolyamat, teljesen oké. A szomorúságod idővel keserűséggé, haraggá változik, aztán jobb esetben elengeded.

Viszont pár hét után már tudatosítanod kell, hogy ő elment, már nem a barátod, már az exed, neki nem te kellesz. Jó szar érzés, átéltem már párszor. Ha akarsz, írj nyugodtan priviben.

Közel 50 kapcsolatomban egy kivételével mindig én kezdeményeztem a szakítást, így szinte sohasem gyötört meg különösebben. Az az egy viszont még ma, évtizedek után is felsajdul néha, pedig boldog házasságban élek.

Szóval az sem mindegy, hogy ki szakított kivel.

Mi nök elöbb sirunk, hogy szar, stb, elgyászoljuk a dolgot, aztán elkezdjük felépíteni mag u kat és uj életünket.

Ezzel szemben ök ugy gondolják, végre lehet haverkodni, szabadon csinálni bmit, nincs a nö, aki esetleg hisztitik, korlátoz, aztán x idö mulva rádöbbennek, hogy egyedül vannak - föleg, ha a barátaik már esetlg házasodnak, gyerek, stb.

Én is voltam hasonló cipőben.

Mikor szakítottunk, utána regisztrált f.b.-ra,

egy ideig én is nézegettem hogy napról napra hogy nő a ffi ismerőseinek a száma és hogy lájkolgatják-nyalogatják egymást.

Természetesen nagyon fájt ez nekem, de sikerült elég hamar felismernem hogy ezzel csakis magamnak okozok fájdalmat, hogy mindig nézegetem. Így leszoktam róla, ez elég sokat segített a rosszkedv, hiányérzet, gyász-fájdalom csökkentésében.

Én is jó ötletnek tartottam a társkeresőt, én is regisztráltam. Igazából abban az volt a jó hogy magát a lehetőséget láttam, a fényt az alagút végén. Hogy mennyi szimpatikus, korombeli társtalan nő van.

Némelyikkel el is kezdtem levelezgetni, az is jó érzés volt.

Viszont amikor arra került a sor hogy találkoznunk is kellene, na ott torpantam meg. Akkor hasított belém hogy ez azért nekem még nagyon korai lenne, ahhoz még teljesen el kellene engednem az előzőt, én még nem vagyok valóban felkészülve egy újra.

Ezt be is vallottam annak akivel már régebb óta leveleztem, majd töröltem magam.

De tapasztalatnak mindenképp jó volt, és ha végre tényleg el tudom engedni az előzőt (lassan két éve szakítottunk, de még nem sikerült), akkor valószinűleg ismét regisztrálok majd.