Szakítanátok? Vajon 5 hónap elég a csiszolódáshoz? Vagy érdemes várni?

5 hónap megismerés szempontjából SEMMI!

Ahhoz viszont elég, hogy körvonalazódjon benned, hogy vele szeretnél-e maradni vagy sem!

Szerintem még ne add fel. Mi 15 hónapja vagyunk együtt és van mit csiszolódni bőven. Tényleg a kulcsa ennek a sok beszélgetés, a másik megismerése.

A témák, amiket felvetettél pl nagyon jó kiindulópontok:

- Szeretetnyelv: azonotsitottátok őket, vagy csak te figyelted meg? Már fél siker, ha mindketten tudjátok, mitől érzitek magatokat szeretve. Próbáljátok meg elmeséni a másiknak, mikor érzi magát az egyik úgy, hogy igazán kitüntetett szerepe van a másik szemében

- Együtt töltött idő: meg kell találni a mindkettőtök számáre elfogadható arany középutat. Ő mennyit igényel? Te be tudod érni kicsit kevesebbel? Mennyi az annyi, ahol már úgy érzed, nem lenne jó neked?

Beszélgessetek sokat, félúton látni fogod, hogy mennyire van realitása a kapcsolatnak, de csak ennyiért nem adnám még fel.

Nálunk pont fordítva van, a párom viszont épp ezt szereti bennem, hogy ő beszél, én hallgatom. De néha ha rám jön, mondom én is, ilyenkor pici mosollyal konstatálja, hogy én is tudok beszélni csak ritkán teszem.

Megsimogatom, ha arra járok, sütök-főzök neki, de ritkán mondom ki, hogy szeretem (otthon megtanultam, hogy a szavak sajnos sokszor semmit nem jelentenek, de a tettek annál inkább), átölelem, vele vagyok, de emellett igénylem az "énidőt" is, néha pedig kifejezetten zavar, hogy bújik, ölelget, de akkor megkérem, hogy egy picit még ne zavarjon.

Megérti, nem sértődik meg, hanem megpuszil és békén hagy. Tudja, hogy ha épp írok, vagy jegyzetelek, akkor nem tudok úgy figyelni, hogy ő közben mellettem zizeg.

Ám emellett sokat beszélgetünk, kirándulunk (bár akkor is nagyon csendes vagyok végig), nevetünk (imádok nevetni és ő sokszor megnevettet), ha bántja valami maximálisan számíthat rám...

Nekükn nem probléma a kicsit eltérő személyiségünk.

28n, 34ffi