Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
10+ év, elmúlt a szerelem, ez lenne a helyes lépés? Van helyes lépés?
Hosszú lesz, köszönöm ha elolvastad. Ha esetleg van tapasztalatod ilyen téren, külön megköszönöm, ha válaszolsz.
Párommal több, mint tíz éve együtt vagyunk. Az utóbbi időszak nagyon nehéz volt.
Alapvetően egyezünk. Egyféleképpen látjuk a világot, a családot érintő kérdéseket, még ennyi idő után is állandóan beszélgetünk, egy tőről fakadt humorérzékkel rendelkezünk. Soha nem féltékenykedtünk, soha sem korlátoztuk a másikat (semmiben). Megvoltak a közös terveink, házasság, lakásvásárlás, ezekben is egy hullámhosszon voltunk. Azonban van egy dolog, amiben különbözünk. Én ezt nem tartottam olyan kirívóan fontosnak, sőt, ahogy telt az idő, úgy tűnt egyre lényegtelenebbnek. Régóta szóba se került közöttünk. Ő aktívabb típus, én kevésbé. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem mentünk sehová, de ő ennél többre vágyott, spontán megmozdulásokra. Neki ez nagyon fontos. Ebben az évben ez elkezdte egyre jobban zavarni - azonban ezt nem mondta, nem adta ki magából, jelzéseket sem küldött. Úgy gondolta, majd megoldja, legyűri magában. Tudja, hogy ez nagyon nagy hiba volt, hiszen ha jelzi, hogy mi hiányzik, teszünk ellene. Ezért hibáztathatnám, de nem teszem, tudja, hogy ezt a részét elbaltázta. Azonban túl sokáig őrlődött és egyszer kibukott belőle a dolog (igaz, akkor is harapófogóval kellett kihúzni belőle, hogy mi nyomasztja ennyire, mert akkor már látszott rajta hetek óta, hogy valami baja van). Akkor kiborult a bili, ahogy utólag fogalmazott.
Azt mondja, hogy emiatt úgy érzi eltávolodott. Elmúlt a szerelem. Több, hosszú beszélgetésen vagyunk túl, mindent alaposan átrágtunk, hol kiabálva, hol sírva (mármint ő). Bűntudata van, hogy most így érez. Én nagyon szeretem őt, szeretem a közös életünket, és alapvetően régi vágású srác vagyok: bármit megtennék érte. Ha kell, akkor elengedem - bár beledöglök, de elengedem. Kértem tőle, hogy adjunk egy esélyt magunknak, anélkül ne dobjuk el a kapcsolatunkat. Mivel ez a helyzet teljesen padlóra tett minket, a közös helyen tartózkodás most tarthatatlan volt, viszont azt nem akarta, hogy pakoljak össze és költözzek el (felajánlottam, hogy ezt szeretné, akkor én nem állok az útjába), az egyetlen esélyt abban láttuk, hogy hagyjuk lecsillapodni és leülepedni a dolgokat. Egy picit elengedjük egymást - én most hazajöttem és a következő időben, hetekben nem keressük egymást, nem beszélünk, nem írunk. Természetesen a fene megesz, de tudom, hogy ez most nagyon kell. Pár hét múlva megkeresem küldetek egy csokrot és aznapra randira hívom. Épp úgy, mint az elején, csak egy kávéra. Aztán ha jól sikerül, akkor egy mozira. Egy vacsira. Egy koncertre. Egy sétára. Apró lépésekkel. Megpróbálom visszahódítani a szívét és azt hiszem ez sehogy máshogy nem működhet. Azt mondta szerinte is csak így működhet, de nem mer ígérni semmit. Rosszul gondolkozok? Vagy egyáltalán nincs megoldás? Hiszem, hogy ahol égett a tűz, ott van parázs, ami feléleszthető és úgy gondolom, hogy ő most nagyon össze van zavarodva, mert nagyon felőrölte saját magát - ahelyett, hogy közösen oldottuk volna meg ezt a gondot, ami akkor nem is lett volna akkora gond. Elhiszem, hogy most úgy érzi, már nem szerelmes (szeretni szeret, de nem vonzódik), de hiszek benne, hogy ha letisztul a fejében a helyzet, akkor látja majd kívülről a kapcsolatunkat. Viszont úgy gondolom, hogy ~1 hónapnál több idő erre nem kell. Ha az alatt sem érzi majd, hogy hiányzom az életéből, akkor összeszorított fogakkal, kemény időszakkal, sok szenvedéssel, de elengedem. Mert szeretem. Rosszul gondolkozom?
32/F
válasza:az eljegyzés egy jelzés lett volna, hogy igen vele akarsz lenni és vele tervezel, egy nőnek egy nagyon fontos.
harminc felett mire vártál? nem kell húszmillós hitel. lehet kéttanús esküvő, vagy kerti party-s esküvő.
simán nem léptél semmit, ő meg belefáradt, nem abba hogy nem ugrottatok ki egy repülőből közösen
válasza: válasza:Szerintem fogalma sincs mi a baja. Lehetetlen, hogy annyi legyen, hogy kevés közös programot kezdeményezel és emiatt titokban zsörtölődött.
A házasságpárti válaszoló jó dologra gondol, de a köntös rossz.
Ugyanabban az élethelyzetben vagytok x éve, erre unt rá, és azért zavarják apróságok, mint a kevés kezdeményezés.
A hosszú kapcsolatok titka a változatosság. De ha elutazol indiába meg kínába meg amcsiba vele, akkor is mindig ugyanaz van. Utazás.
Az xedik ugyanolyan program nem hozza lázba az embert. Ezért kellenek új élethelyzetek, események, amik változtatnak az életviteleteken. Amik mozgásban tartják az életet. Ilyen a házasság, gyereknevelés. Utóbbi nagyon változatos, ezért egy jó kapcsolatot életben tart hosszabb időre, mint magától az tartana. Ilyen csak rövidebb időre egy költözés is, egy közös életmódváltás, tánctanfolyam, új közös hobbi, házépítés stb.
Érted, az xedik tánc vagy sport már nem dob fel annyira, mint az első.
Szerintem most nem megoldás a mozi meg étterem, meg séta, mert tíz éve folyamatosan ez megy, ha ritkábban is.
Szerintem vidd múzeumba, kiállításra autós moziba, valami érdekes új programra, ahol új élmények érnek majd titeket.
Akár wellness, akár sítúra, bobozás, dodgem, aquapark, ami ritkán fordult elő és szerinted vágyna rá.
Ha már nem érzi rosszul magát, mindenképp hozd fel, hogy vele képzeled el az életed és örülnél, ha ketten családotalapítanátok egy gyűrű kiséretében természetesen.
Kell az új, különben a mély szeretet is kifakul.
Amúgy gőzöm sincs, hogy viselt el eddig, hisz szemmel láthatólag teljesen passzív résztvevő voltál a kapcsolatban. Hagyod hadd döntsön, majd te alkalmazkodsz. Te nem tudod, majd ahogy ő gondolja. Pf.
Legyél aktív fél már végre, mert szerintem nem szeretem kezdeményező fél lenni, ezért telt be a pohár.
Nem, nem csak az éttermeknél.
Kérd meg a kezét, LELKESEDJ érte, szervezd az esküvőt, az új programjaitokat és ne folyton tőle várd az útmutatást, mert már elege van ebből a szerepből.
Az meg külön vicces hogy" megkérdeztem mit szeretne, kiköltözzek e mert nekem mindegy", " mi együtt döntöttünk"
Fogd meg ezt a csajt egy életre, mert vért fogsz izzadni, mire másik nőt találsz.
válasza:Ja és ne várj heteket. Ha picit is szeret, arra fog gondolni, milyen jó neked nélküle, biztos ezért nem keresed. Ha peched van, rájön milyen jó az élet, ha nem kell folyto helyetted is döntenie. Az első hét végén telefonálj, hogy nem bírod nélküle és fél órára este fussatok össze. Ültesd be a kocsiba és vidd a csónakázótóhoz kávé helyett, vagy barlangfürdőbe vagy valami nem túl extrém, de meglepő helyre. Előre foglalj hotelt és intézd el a dolgokat.
Hogy lássa, hogy komolyan gondolod. Hogy te irányítasz. Hogy te döntesz helyette, illetve csak vezeted, elfogadnia nem muszály. Szervezz programot is, a hotel és a nagyobb program mellé. Nézz ki egy éttermet és ha sétáltok, térjetek be, mintha spontán lenne. Napközben bókolj neki pár kreatívat és őszintét és nevettesd meg.
Istenem milyen jó lennék férfinak..
válasza:Előző egész jó választ adott: legyél változatos.
Fontos azonban, hogy ne vidd túlzásba, mert erőltetett lesz (ne egymás utáni napon kövesség egymást a különböző programok, ne küld neki minden második nap bonbont, stb)! Mutasd meg ezt az új oldalad, majd tűnj el egy időre! Így lehetőséget adsz neki, hogy érezze a hiányodat.
32/F
32/F
válasza:Most beugrott, van egy film, egy csomó pár elmegy egy éden nevű szigetre kapcsolatterápiára vagy valami ilyesmi.
Az egyik pár szerintem hasonlít rátok, biztos rájössz melyik, ha megnézed ezt a romkomot.
válasza:Kb a 14-esé volt az ELSŐ értelmes válasz, azért kellett ide türelem... :D
Szerintem hasonlóakkal próbálkozz, mint amiket ő írt.
Egy kicsit most megtorpant a kapcsolatotok, de talán még visszahozható a dolog. Mindenhol vannak hullámvölgyek.
N
Köszönöm. Végre értelmes válaszok, érdemes volt kimozdulnom :) Így lesz, pontosan ez a tervem. Az nem is butaság, hogy ne snassz legyen a randi, ezt még ki kell ötlenem, kotlanom, nem pest sajna, hogy vidámparkba vigyem, de kitalálom addigra.
A ne várj addig-ot viszont nem fogadom meg, kell egy kis idő hogy tisztuljon a fej és leülepedjen, valamint legalább egy picit hiányozzak. 7-8 nap különlét ehhez nem elég, fél év meg nyilván sok. Nem 3-4 hét alatt fog rádöbbenni, hogy milyen jó az élet, pláne, mert nem veszik körül barátok, akik minden nap elrángatják valami buliba. Köszönöm az értelmes válaszokat és a pm-eket is, visszatért az emberiségbe vetett hitem.
Btw a passzív résztvevős - legyél aktív észrevétel sem butaság, no persze ez inkább csak úgy a háttérben volt jellemző, nem úgy éltük a mindennapokat, hogy persze drágám, ahogy csak te akarod drágám - de akkor sem butaság. Inkább az a baj, hogy nem voltam aktívabb.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!