Miért mennek tönkre többéves (gondolok itt akár 10+) házasságok?

Alkoholizmus, nemtörődömség, tisztelet hiánya.

Én ezek miatt hagytam ott a gyerekeim apját és nagyon sajnálom, hogy nem tettem meg korábban.

Persze az ő szemszögéből nézve nyilván én vagyok a hibás mindenért.

Csakhogy azóta én megtaláltam a másik felem, míg az exem barátnője állítólag ugyanúgy nem tolerálja a napi szintű piálást, ahogy én....

Környezetemben több házasság is tönkrement az utóbbi időben Szám szerint öt. Kettő a hűtlen férj miatt, Egy a nő frigiditása, elviselhetetlensége végett, egy a férj agresszivitása, italozása, egy a szexuális elhidegülés miatt. 30-40-50éves emberek, hosszú kapcsolat után váltak el, s kezdtek új életet, olykor a semmiből újraindulva.

Az együtt maradtak közül is többen küzdenek problémákkal, ami nagyon úgy fest, hogy váláshoz fog vezetni. Etalonnak számító, 25 éves, jó párkapcsolat (volt) pl. ezek közül az egyik, ahol a férj potenciális gondja okozta a bajt. Tehát elég széles a skála a miértre adható válaszok között.

Elozo ha a ferj mindent megtesz es a feleseg meg sem kivanja a szexet ott lehet a szex magaban rossz.

Ha a szex jo a feleseg vagyik ra

Az első pár kommentelő közötti kommunikáció is válasz a kérdésre.

Mindenki csak fújja a maga igazságat és igazából szarik rá magasról hogy a másik véleményét, érzéseit, igényeit is észre kellene venni.

Az utolsó pár kommenthez pedig...

Én ha nem akarom nem elég 5 perc. Szóval ezt nem értem. Egy 5 perces légyott valószínűleg tényleg nem elég kielégítő a nőnek és persze hogy nem igényli nap mint nap.

Szexualitás miatt például. A párommal eleinte minden klappolt, naponta, kétnaponta voltunk együtt. Nem volt egy eget rengető de nagyon tüzes volt:)

Aztân elkezdett csökkenni, heti 2,heti 1,a végére havi 1,ha én kezdeményeztem esélyem sem volt... Próbáltam mindent, finoman szólni, "hisztiztem", volt hogy megfenyegettem hogy elválok. Itt már 6 éve kínlódtam. Most pár hete elkezdett javulni a tendencia, ekkor viszont azt vettem észre hogy nem tudom élvezni, mert bennem maradt a sok megalázottsâg, nem tartottam magam nőnek, nem értettem, mit akar tőlem, de ha közeledett örültem neki, és lefeküdtem vele, nehogy megint valami baja legyen velem és megismétlődjön a 6 év.... Lehet hogy hiába volt mert most megint megritkultak a közeledései, és kezdem úgy érezni, hogy ennyi volt a "mézeshetek". A nemiségem a sárba tiporva fekszik, nem tudom mi lenne a helyes, mit tehetnék, a párom nál jobb embert sosem láttam még, szeretem nagyon, de így nem tudok mellette maradni életem végéig (és egyre erősebben dobol bennem az is, hogy nem is szabad!).

Persze a pszichológus akit bevontunk azt mondja, nekem kell türelmesnek lennem, amit még is értenék, de ez már évek óta megy, félek, hamarosan csak egy test leszek női nemiszervvel.... Amit alig használok..