Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan engedjem el azt, akin látom, hogy még szeret, de mindenképp kötődik még hozzám?
Bő másfél év után lett vége a lánnyal a kapcsolatomnak. Kémia, szerelem megvolt, de mentálisan volt köztünk egy komolyabb szakadék.
Sok energiát tettem abba, hogy összecsiszolódjunk, de végül a szakadék elnyelte a szerelmünk.
Tegnap a lány pár hét után eljött még néhány cuccáért, aztán beszélgettünk kicsit. Többször elpityeregte magát és alig mert rám nézni. Azt láttam rajta, hogy még mindig kötődik erősen hozzám, sőt... és ez engem is felkavart. A lány gyönyörű, cuki, olyan, akit egy szóval azzal jellemeznék, hogy csupaszív.
Viszont azt mondja, hogy nem illünk össze.
Valahol ez igaz... ott a mentális szakadék köztünk. Én dolgozom tudatosan az életemen, az önbecsülésemen az érzelmi intelligenciámon. Ő a családi értékekhez ragaszkodik, amik számára megkérdőjelezhetetlenek, saját véleménye nem nagyon van. Én pedig pont az vagyok, aki a nem igazán jól működő dolgokat szereti megkérdőjelezni. Én vállalkozom, miközben a családjában több olyan vállalkozó van, akiknek nem igazán jött össze.
Én küzdenék érte, mert látom, hogy szeret és ha egy kicsi erőfeszítést is tenne értem... de nem tesz.
A külső körülmények is ellenünk dolgoztak. Az anyja pl többször mondta neki, hogy nem illünk össze. Vagy "olyan lesz mint apád" (akitől elvált), ezt azért mondta, mert a bevásárlókocsit egyszer nem én vittem vissza, hanem barátnőm.
Így a legjobb elengednem őt.
De hogyan?
válasza:Az ilyen szülői vélemények simán szét tudnak szedni egy kapcsolatot.
Szerintem ha szeretne, akkor ragaszkodna hozzád.
Az, hogy közönyössé válik nem egyedi dolog. Lassan már unom ezt az oldalt is, mert hiába írsz, vagy válaszolsz egy kérdésre,sokszor semmi reakció nincs a kérdésfeltevő részéről, és ezt pedig bunkóságnak tartom, hogy válaszra sem méltatják sokan azokat, akik veszik a fáradtságot, és válaszolnak. És ez általános sajnos... Minek válaszolni, ha a kérdésfeltevő eltűnik?!
Aki nem szeret az elpityergi magát, mikor találkoztok és érzi, hogy már nem fogod megfogni a kezét stb?
Hogy érted, hogy közönyössé vált?
válasza:Ő volt az, aki nem akart tenni a kapcsolatunkért. "Nem illünk össze." mondta.
Én láttam, hogy ha nyitottabbá válna a világ dolgaira, akkor össze tudnánk csiszolódni.
De nem akart nyitottabb lenni...
Így én se akartam folytatni.
válasza: válasza:És miért fontos az, hogy ez a szakadék eltűnjön? Konkrétumot is írhatnál mert az, hogy te tudatos vagy ő pedig a családi értékekhez ragaszkodik, még nem bűn és nem szakító ok.
Egy kapcsolatban nem kell mindenben egyformának lennetek. Vagy ő családot szeretne te meg nem? Vagy valami más, de hasonló mélységű probléma van?
Amúgy a másikra várás az kifejezetten a gyermeki agy műve. Elhiszem, hogy jól esne ha tenne valamit, de egyrészt az ő világnézete az általad problémásnak vélt dologban, nem állandó. Nem garantálja semmi sem, hogy ilyen lesz 5 év múlva is. Hisz másfél év az még semmi... Olyan értelemben fixen semmi, hogy a kapcsolati szakaszokon még végig sem mentetek (de ezt te magad is írod, hisz csiszolódtatok még).
A válasz a kérdésedre az, hogy rossz a kérdésed. A helyes kérdés az az lenne, hogy próbálkozz-e vele, vagy ne..
válasza:"Amúgy a másikra várás az kifejezetten a gyermeki agy műve." - Ez szerintem elég sértő, és degradáló sok ember számára. Ráadásul hiteltelen is, ilyen általánosítás nincs. Én is láttam már néhány ilyen egymásra várást a környezetemben, és tudom, hogy amúgy sokakkal volt ilyen. Egyáltalán nem volt értelmetlen a várakozásuk, az emberek más-más háttérből jönnek, és pl pszichológusok is megállapították, hogy sokszor nem egyszerre szeret bele két ember egymásba, hanem szokott lenni időeltérés, és az egyik fél előrébb tart. De ettől még a kapcsolat beindul, csak időkülönbség áll fenn. Ennyi.
És van az az eset, amikor nem jön be a várakozás, de azt meg tisztázni lehet, és olyankor el lehet rendezni a zavaros helyzetet.
válasza:Én vagyok a kettővel ezelőtti :
A gyermeki agy alatt a 'toddler brain' kifejezést értettem amit a gyermekkorból örököltünk. Ez felel a kapcsolatok nagy részét tönkre tevő duzzogásért és hisztiért. Beleértve azt is amikor 'várom, hogy a másik tegyen értem valamit'.
Próbálkozni nincs értelme nála már.
Komoly energiákat tettem a kapcsolatba, ő a végén ezt már nem viszonozta.
Követtem el persze hibákat én is. A családja felől a "szövetségeseim" elvesztettem pl., amiben én is ludas voltam.
A legjobb itt elengedni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!