Szakításnál más nők is rengeteget beszélnek?

A volt barátommal megbeszéltük, hogy szünetet tartunk. Én kértem szünetet, mert már nem bírtam tovább. Összejöttek a dolgok nekem is, és ő a kapcsolat elejétől depressziós volt. Három évig probáltam segíteni, lassan haladtunk, de úgy éreztem, csak én vagyok ebben a kapcsolatban benne. És elbizonytalanodtam. A szünet alatt folyamatosan beszélgettünk, de nem találkoztunk. Ugy éreztem, jót tesz a,szünet, kedvesebb lett. Kedvességgel viszonyoztam. Ma megtudtam, hogy barátnője van. Meg szerettem volna beszélni. Szeretem annyira, hogy bizom benne, jól döntött, nem haragszom, csak az önbecsülésem sérült. Aa mai beszélgetésnél még ő hozta fel a hibáimat, amire nsgyon kiakadtam, és hatalmas emailben elmondtam, hogy én mindvégig mellette voltam a bajban, és nem hoztam fel a hibáit, és a sajátjaimért elnézést kértem. Végülis azt mondtuk, hogy beszélőviszonyban maradunk. Rosszul érzem magam amiért úgy kiakadtam. Nem mintha nem lett volna igazam, csak bölcsebb lett volna nem válaszolni semmit, ahelyett hogy magam igazolom. Azon tul, hogy több évig kihasznált, még jobban leégettem magam ezzel?

24 évesek vagyunk