Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi áll a háttérben egy ilyen szakításnál?
Általában az emberek egy része.....
a filmek szerint csak kicsit megijed és nem tudja mit kéne tennia megijeszti a házasság a gyerek, majd később visszamegy a szerelméhez, összeköltöznek születnek gyerekek, és együtt kávéznak a verandán minden reggel.....
valóságban általában, tudatosul az emberben..... hogy hoppá!!!! ebből összeköltözés?? házasság?? gyerek??? Jézus márja erre nekem semmi szükségem na gyorsan tipli mielőtt késő lesz
Természetesen azt elfogadom, ha már nem szerelmes és vége a kapcsolatnak, de már az első héten a bulizás és a csajozás volt az első. Ráadásul olyan nőkkel kezd ki, akiket régen kinevetett, akiknek a viselkedése minősíthetetlen. Magamban keresem a hibát, hogy mit rontottam el, mert nagyon szeretett, a tenyerén hordozott, most pedig eldobott, mint egy rongyot.
A barátnőim szerint gerinctelenség, amit művel, a szülei szerint kifordult magából, de ez nem segít azon, amit érzek, hogy itt hagyott az üres lakásban és éli világát. :(
Sajnos én vagyok az idősebb, 25 vagyok, a volt párom 22. Tudom, hogy ez később nem lenne probléma, de most vízválasztó volt és nem is tudok haragudni rá, mert még nagyon fiatal és bárcsak idősebbek lettünk volna.
Amikor megismerkedtünk, akkor nem tűnt fel ez a 3 év, mert sokkal érettebbek vagyunk a korunknál, ő már dolgozik, én suliba jártam, mellette dolgoztam.
Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, miért jobb, ha most mindenkit megfektet. Ettől undorodom, azt érzem hogy nem is ismerem ezt az embert. A 2 évet elrakta egy polcra és szevasz? Egyébként tudja, hogy milyen érzékeny vagyok, egyáltalán nem is rejtegeti a bulizását, szinte tolja a képembe hétről - hétre, olyan mintha azt akarná, hogy még jobban fájjon.
Ah.
22 éves a srác, egyáltalán nem tudja, mit akar, de egyet biztosan tudott - hogy nem akarja most elkötelezni magát veled. Ne magadban keresd a hibát, ez a döntés nem rólad, hanem róla szólt.
Ebben a korban nekem is volt komoly kapcsolatom - kb ő is 24 volt asszem, mikor szakított hirtelen, már nem érezte. Szinte egyből egy másik lány karjaiba omlott meg ment a bulizás stb.
Tavaly nyáron, sok év után írt egy hosszú-hosszú üzit, hogy azóta is foglalkoztatja ez a szakítás (mit ne mondjak ledöbbentem). Hogy én voltam az egyetlen nő akire pozitívan tud gondolni, hogy nagyon bánja hogy a frusztrációi miatt eldobott és nem beszéltük meg.
Elhívott kávézni is, végül nem találkoztunk, de jó volt tudni ennyi év távlatából.
Ha szeretnél már megállapodni, én azt mondanám, erre keress párt. Lehet érdemesebb lenne a 30+-os korosztályból.
Nagyon köszönöm az eddigi válaszokat, jól esik, amiket írtatok. Nem is hibáztatom érte, hiszen a józan eszemmel tudom, hogy el kell engednem, hadd élje az életét és tapasztaljon. Mikor szakítottunk én nagyon zokogtam, próbáltam megállni, de úgy éreztem, hogy kitépték a lelkemet, szörnyű volt. Neki is potyogtak a könnyei, de a szakítás után most tinédzserként viselkedik, ahogy az egyik válaszoló írta, még tényleg gyerek.
A környezetem is úgy ismer, hogy nagyon hűséges, kedves lány vagyok, aki stabilitásra vágyik. Ő hozta fel mindig a család témát, én próbáltam mindig higgadtan beszélni erről, mert én sem most akarok még, hiszen 25 vagyok, tudom hogy nem érdemes túl hamar belevágni. Csak azt szerettem volna, ha tudja, hogy ami köztünk volt egy érték és erre lehet alapozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!