Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti mit tennétek, ha a barátnőtök szakítana veletek, majd visszajönne?
A sztorit nagyon röviden írom, mivel már több kérdésben is belementem mélyebben, itt az oldalon. Barátnőm (29N) két hete szakított velem mert besokallt és egyedül akart lenni (kicsit). Hazaköltözött majd az egyik haverjához. Közben rendszeresen írogatott, hogy szeret de most nem megy neki. Egy héttel a szakítás után sírva mondta el, hogy lehet rosszul döntöttünk. Ezután pár nap múlva pedig megbeszéltünk egy találkozót bár még ekkor sem tudta, hogy pontosan mit akar (visszajönni v nem).
Találkozón nem volt összeborulás. Nem volt semmi olyan, hogy megbánta volna. Elmondta, hogy még most sem tudja mi lenne a jó de fél, ha kisétál és hagy elmenni akkor soha többet nem lát. Az agya azt mondja, hogy most egyedül kell lennie, a szíve pedig azt, hogy nem. Elmondta még, hogy soha senki nem tett ennyit érte, soha senki nem értette meg és fogadta el annyira mint én. Elmondta azt is, hogy mindenki leszarta a szakítását, még a családja is, ami neki nagyon rosszul esett. Persze azt is elmondta, hogy mi volt velem a baj (sok duzzogás, hisztizés). Én megígértem neki, hogy ez változni fog (nem hazudok, én nem számoltam vele, hogy mi újra együtt lehetünk és itt sem azért mondtam, mert ezt akarta hallani. Hülyén viselkedtem vele, de többet nem kívánom elkövetni ezt a hibát). Ő azt mondta ezek után, hogy nem tudja...
Mivel a beszélgetés nem tartott sehova ezért én jeleztem neki, hogy befejeztem és elmegyek szóval ha valamit szeretne még hozzáfűzni v mondani, akkor most tegye...
Azt mondta végül, hogy 'döntött' és próbáljuk meg. Két hónap. Röhögtem egyet rajta és mondtam neki, hogy ez nem alkudozás ideje most. Annyira nem fontos ez a dolog nekem. Elbőgte magát meg 'jó akkor hagyjuk az egészet' mondatot mondott. Ekkor meguntam és mondtam, hogy 'oké, akkor kéz a kézben, irány előre'. Elmondta, hogy azért akart velem találkozni, hogy én döntsek ( --- ezt nem értem, miért? --- )
Megbeszéltük, hogy kinek min kell változtatnia és kooperatív volt velem. Végén megöleltük egymást és egy szájra puszi (ami röhejes 33 éves férfi létemre, de hát ez van).
És akkor egy kis háttérsztori. Ránézésre is depressziós most. Gyomrával is baj van. Családi gondok is vannak. Igazából úgy tűnt már a szakításnál is nekem, hogy szimplán besokallt és nem velem van az igazi baj. Inkább ürügy voltam. Ezt amúgy ő is félig-meddig megerősítette. Szerintem ki van borulva de annyira, hogy menekülni akart mindenhonnét (amúgy elmondta, hogy azt hitte jobb lesz a szakítás után mert nem leszek már, de valójában még rosszabb lett)
Igazából most rideg a viszonyunk és nem tudom mit kéne csinálni vele. Nem akarom leterhelni de mégis csak én vagyok az a fél akivel szakítottak. Segíteni akarok neki, de nem minden áron. Most elég távolinak tűnik a normális kapcsolat és két hét szenvedés után valamit én is kapni akarnék.
Tök egyet értek #3 válaszolóval, ez játszma a javából. Olvastam az előző kérdésed is, már akkor is gyanakodtam, de mostmár egészen biztos vagyok benne.
A barátnődnek csak a figyelem kellett, azt várta, hogy a szakítás után ezerrel pitizésbe kezdesz, hogy vissza kapjad. Nagy szerelmi vallomások stb. De nem így történt, te ehelyett tudomásul vetted és próbáltál túl lépni rajta.
Ekkor jött a "B terv", irogatni kezdett, és pedzegetni a dolgot, miszerint kezdi bánni a szakítást, meg szeret stb. Mindez szintén arra ment ki, hogy belőled kihúzza a nagy vallomást, hogy te is milyen szarul vagy a azakítás óta, te is örülnél az ujra kezdésnek, szereted bla bla.
A találkozásnak szintén ez volt a célja, de még így sem vált be a terve, te valahogy egyáltalán nem úgy reagáltál ahogy szerette volna...
Te pont ellentétesen gondolkodtál, mint ahogy szerette volna.
Valahol te is játszmázol, mert nem vallod be neki, hogy neked is fontos a dolog, inkább játszod az eszed, hogy neked mindez nem számít. Azt hiszed ha nem mondod ki akkor kevésbé sérülsz, pedig nem attól függ. Bár abban igazad van, hogy ő szakított, ha meggondolta magát mondja ki, ne tőled várja.
Le kéne ülnötök, és tényleg őszintén elbeszélgetni egymással. Ki mit érez mit nem, mit vár még ettől a kapcsolattól stb. És aszerint döntsetek. Ne játszmázzatok!
Üdv. a klubban ..!
https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__baratok-baratsagok__..
Hogy mit nyer vele, azt nem tudhatjuk, sokféle célja lehet.
Én innen nézve érzelmileg.kissé labilisnak látom, ezért azt gondolom hogy több figyelemre vágyik, több törődésre, hogy jobban kimutasd felé az érzéseidet, fontosnak érezze magát. Nem.tudpm az utóbbi időben ezt mennyire kapta meg tőled. Azt várhatta, hogy a szakítás hatására félsz hogy elveszíthezed és változtatsz. Csak ugye te pont nem így cselekedtél. Meg ugye az is rosszul érontette, hohy a családja se.foglalkozott a ti szakításotokkal.
Én nem hiszem hogy azért játszik hogy aztán veregethesse a mellét, hogy te visszafogadtad.
12#-es vagyok, mi lenne ha most tennél is érte valamit? párterápiára mi sajnos nem jutottunk el legalább Te ne kövesd el a hibát!!! Légyszi, legyen értelme legalább hogy mi szakítottunk de végleg:(!! Nem lehet hogy az odaadás hiányzott neki részedről?? Így végigolvasva..újra..
Ki van borulva, kétségem sincs felőle....nem biztos hogy miattad de ha nem vagy elköteleződve felé mire fel hisztizel?:(
bocs nem bántásból nekem ez jön le.... Bár, nem vagyok túl jó állapotban...
azóta történt valami?
nálunk is sok volt a hiszti, vita.. úgy elfajult hogy kezdtünk csúnya dolgokat is egymás fejéhez vágni ez lett a vesztünk innen már nincs visszaút: olyan sebeket okoztunk kétlem hogy akár visszakúszni is szeretne...! én meg megrohadok a fájdalomtól három hónapja mert jó pár voltunk-valamikor..-
nektek komoly segítség kell...túl sok a probléma...
11 és 15-ös válaszoló vagyok. Szóval az a baj, hogy pont ellentétes kapura játszmáztok, mindketten tulajdonképpen ugyanazt várjátok a másiktól, de magatok nem teszitek meg a lépést. Ezért nem tart így sehova a dolog.
Illetve a lány azért kezdett kicsit megnyílni, de nálad akkor is falakba ütközött.
Valahol megértem a gondolkodásod, hogyha már ő tette meg ezeket a lépéseket és visszatáncol, akkor beszéljen egyenesen, de te is már túlzásba viszed a duzzogást, valahogy nem akarsz lejjebb adni a sértődöttségedből. Azért egy férfitől ez sem túl szép. Én sem bíron a duzzogo pasikat. Egyszer volt egy hasonló kaliberü és kiakasztott nagyon.
Szóval gondold át a kapcsolatotok, mit érzel, szereted még, szeretnél-e még esélyt adni a kapcsolatotknak. Ha igen, akkor tereld végre őszinte vonalra a beszélgetést, ne játszd a rideget. Mond ki, közeledj hozzá. Ha meg nem, akkor azt is mondd meg neki őszintén, és tegyél pontot a végére.
Okés, köszönöm a válaszokat.
Nos, akkor leírom, hogy én mit teszek. Egyrészt nem nyomulok rá, nem írogatok neki minden nap, hogy szeretlek v szeress vagy, hogy hiányzik. Helyette értelmesen leírtam neki egy levélben, pont tegnap, hogy mennyire jó embernek és nőnek tartom. Leírtam, hogy mi az ami miatt annyira megtetszett és ami miatt szeretem. Ezt azért tettem, hogy legyen egy kicsi önbizalma mivel úgy érzem, most itt szendved i a legnagyobb hiányt.
Ő olyan ember, hogy ha gondjai vannak akkor begubózik, sündisznó lesz aki kívülről úgy látszik mintha bántani akarna. Most még ilyen gubós állapotban van és ezért nem lógok a nyakán, mondogatom, hogy szeretem. Tudja amúgy, hogy szeretem (mondta az elmúlt napokban).
Én nem játszani akarok vele, nem játszma ez ahol a cél, hogy manipuláljam. Elmondtam amúgy neki tisztán, hogy ha meg szeretne nyílni akkor itt vagyok, de addig hátrébb húzódok, hogy picit megnyugodhasson. Elhiszem ha azt írjátok, hogy mást akarna vagy másra vágyna de egyrészt félek a nyakára mászni, másrészt ehhez neki is lépnie kell picit mert ez egy társas kapcsolat.
Lényegében én rosszat nem tettem vele, nem veszekedtünk, nem bántottam v csaltam meg. Összecsaptak a feje felett a hullámok és minden és minednki idegesítette (sündisznó lett). Most pedig segíteni akarok neki de nem idétlen, gyerekes módon mert tudom milyen az amikor az ember elveszti a kontrollt vagy az értelmet az élete felett.
Amúgy nem vagyok vele rideg, csak ő az (inkább szomorúnak nevezném amúgy) :) Sőt. Próbálok vicces és érdeklődő lenni. Illetve sértődve sem érzem magam. Szar a mostani helyzet de tudom, hogy most kel egy kis türelem hozzá.
16-os /12 is/ vagyok: nagyon jól mondod!! Én is megkaptam hogy zaklatom!!!!...holott senkije sincs stb... Tényleg mint a sündisznó ő is! Most én is hagyom...nem tudok mást..
...ha elég erős a kapcsolat kibírja úgy gondolom..
Sajnos neki is mentális problémája van nem alkalmas jelenleg ilyenekre..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!