Nők, ti hogyan szakítotok? Mit mondotok, hogy ne bántsátok meg a partnereteket?

Szakítás menete női szemszögből:

1. Elhidegülés, a barát addigi szimpatikus tulajdonságainak negatív tartományba való átértékelése.

2. Titokban aktív, nyomulós férfiscanner, persze a barát nem tud róla.

3. Titokban torpedójáték Dévényi Tiborral: kiválasztott hapsi talált, süllyedt.

4. Titokban a kiválasztott alfabika közelébe férkőzés, puhatolózás, információszerzés.

5. Titokban flört, közös program, szex (max. 3-4 hétig).

6. Hibákra utazó derült égből villámcsapás szakítás. (Új pasi a már fix tarsolyban.)

Nekem eddig még sosem sikerült úgy szakítanom, hogy a másik ne bántódjon meg. Nem azért, mert olyan mocskos módszerekkel csináltam volna, de velem is szakítottak már, és akármilyen finoman és tisztességesen próbálta valaki csinálni, mindig fájt a dolog, ez elkerülhetetlen, hiszen adott esetben az egyik fél még nem akarná befejezni a kapcsolatot, mikor a másik igen. Legalábbis, ez a gyakoribb.

Amúgy, én eddig mindig az után szakítottam, hogy már éreztem az elhidegülést. Ami nem tudatos volt részemről, sőt, inkább a gyakoribb veszekedések meg a nagyobb távolságtartás volt az, ami egyáltalán felkeltette bennem a gondolatot, hogy talán valami nincs rendben. Szóval mondhatni a másiknak is ugyanúgy eszébe juthatott volna mindig a dolog. Csak nekem esetenként előbb jött meg a bátorságom ki is mondani a nyilvánvalót, igyekezve persze kedvesnek meg tényszerűnek maradni, de ez nem mindig jön össze, hiába igyekszik az ember. Arra mindig igyekeztem odafigyelni, hogy kifejezetten a másik felet sose szidjam, ha okokat sorolok, akkor nem hárítottam rá soha teljes egészében a felelősséget, a magam érzéseiről beszéltem, a magam gondolatairól, esetleg hogy az ő tettei/viselkedése miatt mit érzek, de igyekeztem mindig kerülni az ujjal mutogatást.

1. Mondd az igazat.

2. Úgyis megbántod. Egy szakítás sosem kellemes.

21/L

- Drágám, nyertem a lottón, öltözz!

- És mi vegyek föl? Öltöny? Szmoking?

- Amit akarsz, csak tűnj már a francba!