Szakítás után együtt kell még laknunk, hogyan tovább?

(hosszú de kérlek olvassátok el :) )3 napja szakítottunk a barátommal akivel 8 hónapot jártunk.

Az elején azonnal klappolt minden,a nyarat sülve-főve együtt töltöttük és minden együtt éltünk át,érettségit,felvételit minden.

Ő nem jutott be ahova szeretett volna mert addig úgy volt ,hogy marad a távkapcsolat de mivel ez úszott odaköltözött abba a városba ahol én kezdtem az egyetemet.Korai volt azt tenni de én nagyon szeretem ő volt nekem az első és neki pedig én eddig a legerősebb szerelem és biztosak voltunk ,hogy menni fog.

Az eleje rizikós volt mivel furcsa volt az új környezet de megszoktunk,aztán idővel bekövetkezett a monotonítás mivel senki mást nem ismertünk és nem is nagyon nyitottunk más fele,csak élveztük ,hogy együtt lakunk.

Kb.egy hónapja rengeteget veszekedtünk,ott ahol laktunk kevesebbet de ahogy hazajöttünk az ünnepekre minden kijött és napokig csak martuk a másikat.

Azt hittem vége a nehezének mivel megbeszéletűk nyugodtan,aztán egy nap béke után átjött,hogy beszélgetni akar.Eleinte avval kezdte,hogy nem vagyunk önmagunk,aztán,hogy nem is találunk,utána ,hogy túlságosan megbánt engem s nem akarj.Kérdezte ,hogy ha szakítana valamikor ugye nem lenne harag s mondtam ,hogy csak akkor nem ha már nem szeret mert addig csak gyávaság lenne.

Erre bevallotta ,hogy egy hónapja evvel küszködik ,hogy már nem érez szerelmet csak szeretetet és szexuális vonzalmat sem de ennek ellenére gyönyörűnek talál és nem akar elveszíteni mert még mindig én vagyok az első neki és a legbizalmasabb.

Este újra találkoztunk,de akkor már akkor "vihar" volt közöttünk ,hogy láttam ,hogy hezitál s nem képes kimondani ezért szakítottam vele.Azelőtt nem láttam sírni de akkor zokogott és magához szorított.Megbeszéletük ,hogy elhanyagoltunk saját magunkat és most arra kell figyelnünk,mondta ,hogy nem végelegesen szakított csak most nem szerelmet érez csak barátságot,de biztos abba ,hogy szerelmes volt nagyon és én voltam a legjobb dolog eddig ami történt vele.Ha fellángol azt mondta talán megtudjuk javítani ezért nem zárja ki azt sem.

A gond itt csak az ,hogy én még mindig szeretem és nincs mód rá ,hogy elköltözzünk mivel diákok vagyunk és túl bonylult lenne.

Nonstop együtt voltunk és én egyszer sem érzékeltem rajta ,hogy az érzelmekkel gond lenne csak azt ,hogy most hullámvölgyben vagyunk.

Szerintetek lehet ebből újra békülés?Azt tudom ,hogy most ő is kivan.Mit tanácsoltok mit tegyek mert én még mindig nagyon szeretem és eléggé kivagyok készülve.