"idézet" Szerintetek ez mennyire szokott így történni?

Nálam részben igaz volt. A volt barátom szakított velem, aztán pár hónap múlva csak ő jött vissza, hogy hiányzom neki és beszélgessünk, találkozzunk, hátha újra összejövünk. De idő közben rájöttem, hogy jobb volt nekem

nélküle, így gyorsan elvetettem az ötletét..

Attól függ.

Ez többnyire akkor van így, ha egyébként működő kapcsolatban az egyik felet félreviszi a kíváncsiság, megcsalja a párját, és kidobják utána, mint a macskát.

Egy darabig megy a "megmutatom, hogy boldog leszek", de nem sikerül. Többnyire azért, mert akármennyire is fáj egyeseknek, aki belemegy olyannal bármibe, akiről tudja, hogy foglalt, azzal valami bibi van. És nem lehet vele olyan jó párkapcsolatot felépíteni, mint előző.

Főleg akkor dől össze a világ, ha az ex addigra már mással van, és látja, hogy ők viszont tényleg boldogok. És akkor jön a megbánás, a keserűség, és a társai. Ezek egy része annak szól, hogy nem múltak még el az érzelmek, és hiányzik a személye is. De egy része annak, hogy a régi élete hiányzik, és úgy érzi, hogy az ex új párja éli azt az életet, ami neki jutott volna, ha nem olyan barom, hogy elcse.ssze az egészet.

Egy nagyon csúnya, késdobálós szakítás után elég valószínűtlen, hogy valaki visszasírja azt a kapcsolatot, amit már ideje volt lezárni. Sokkal valószínűbb, hogy ha lesz új kapcsolatuk, akkor az boldogabb lesz (legalább is az elején a lila ködben), és az ex iránt legfeljebb utálatot és haragot éreznek.