Milyen jelekből éreztétek, hogy vége életetek első igazán komoly kapcsolatának? (23/L)

Én pontosan 23 éves voltam amikor vége lett az első komoly kapcsolatomnak. (6 év)

Az első jelek...hát nem is tudom.

Engem nem zavart,vagy legalábbis nem ingatott meg amikor elmúlt a rózsaszín köd,inkább lenyugodtam de ugyanúgy szerelmes voltam belé,kicsit másképp.

Szerintem ez normális.

Ha a szívemre teszem a kezem,mindvégig tudtam,hogy nem fog örökké tartani bármennyire szeretem.

Nagyon nehéz természete volt de ebbe most nem megyek bele.

Az első konkrét jel amit mondani tudok,amikor már tényleg láttam a végét,amikor jobban örültem,hogy végre otthon lehetek,egyedül. (Ez kb 4 év után lehetett)

Ha szereted maradj vele. A rózsaszín köd mindig elmúlik. Nekem is elmúlt, pedig mikor összejöttem a párommal úgy gondoltam akár meg is halnék érte. Most meg... néha nincs kedvem haza jönni mert csak a gond van, persze nem a kapcsolatunkkal, csak az élettel amúgy. Amíg dolgozom legalább nem látom, hogy megint üres a hűtő.

Abból amit írtál az jött le, hogy még csak tervezgetitek a jövőtöket és nem éltek együtt.

Hát hidd el, nehéz valakivel együtt élni, és tedd össze a két kezed, ha olyan pasival vagy akivel minden jó, mert amikor jönnek a gondok nagy szükségetek lesz egymásra.

Tudom, talán negatív vagyok, de sokkal nehezebb az élet, mint ahogy gondoltam régen, és bár már én se szeretem úgy a párom mint annak idején, arra is gondolnom kell, hogy vele jól megélünk, és csak azért nem fogok vele szakítani, mert most épp másra vágyom.

És az se számít, hogy neked mondjuk ez az első kapcsolatod, és úgy is mindenki azt fogja írni, hogy meg kell tapasztalnod mást is. Semmi garancia nincs rá, hogy valaki mással jobb lesz, mint a mostani pároddal.

A nagyszüleim pl. 14 évesen jöttek össze, most 70 évesek és imádják egymást, de mondjuk a testvérem 35 éves koráig várt az igazira, előtte sok mindent megtapasztalt. Kb. két éve volt az esküvőjük, de már most a váláson gondolkoznak.

Szóval soha semmit sem lehet tudni előre, de ha most boldog vagy mindenképpen maradj a pároddal. Legalább is szerintem. :)

Igen az elsőhöz csatlakozom

É 4 évig voltam együtt barátommal rengeteget bántott lelkileg volt hogy fizikailag is de nagyon szerettem ezek ellenére se birtam elhagyni ez volt 3 évig. Az utolsó egy évben változott meg minden éreztem hogy nem hiányzik annyira nem csüngtem rajta nem hivogattam átfordult mimden ő akaszkodott rám idegesítetr már a végén az is ahogy a levegőt vette minden kis hülyeségen mwgtudtam volna folytani de viazont nem voltqm képes elhagyni mert valahol szerettem meg a szexuália életünk is maga volt a tökély az utolsó napig de az élet megoldotta hogy szét váljunk. Szóval ez a rózsaszín köd elillan de ha harmóniába éltek nem vágysz másra ne rúgd fel csak ezért.Azért érzed ezt mert tudod hogy ott van de hidd el ha elválnátok egyből mwgbánnád.

Az én tapasztalatom az, hogy majd 10-20 év távlatából fog kiderülni, hogy jól döntöttél-e...

Nagyjából annyi idős voltam, mint te, amikor életem első komoly, szintén másfél éves kapcsolatának vége lett, hasonló okok miatt. Nekem is hiányzott a "lángolás". Eltelt sok-sok év, közben megtapasztaltam, hogy a kezdeti rózsaszín köd minden kapcsolatban elmúlik, és úgy 15 év múlva visszanézve a kapcsolatomra kicsit elbizonytalanodtam, hogy jól döntettem-e vajon, hiszen amúgy minden stimmelt, közös jövőt terveztünk... utána csak rosszabb kapcsolataim lettek (beleértve a házasságom is). De ha mélyen magamba néztem, akkor is azt éreztem, hogy igenis hiányzott valami abból a bizonyos elsőből, ami nekem fontos! Minden megvolt, és mégis... utólag összegyűjtöttem azokat a tulajdonságokat, amik az első páromban megvoltak és a kapcsolatban jól működtek, és azokat, amiket utána kerestem a férfiakban. És a kettőből összeállt a számomra "ideális" férfi képe. Aki a mostani párom. Vele úgy működik a kapcsolat, mint az elsővel, de megvan benne az a bizonyos plusz is, ami akkor hiányzott. Már elmúlt a rózsaszín köd, de folyamatosan teszünk érte, hogy újra és újra visszahozzuk! Mert most egyértelműen érzem, hogy megéri!

Mi a francért lettünk lepontozva már csak ezt nem értem.

Nevetséges ez a gyk komolyan,az ember elmondja jó szándékkal a tapasztalatait erre tessék.