Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elhagyott a szerelmem, mivel vegyem rá magam, hogy ne akarjam állandóan felhívni?
Nagyon hiányzik.
Több, mint 10 évig voltunk együtt, egyik pillanatról a másikra ment el, nem volt előjele, nem tudtam rá felkészülni.
Lassan 3 hete ment el, az első 2 hétben minden nap beszéltünk, többnyire én hívtam fel sírva, könyörögve, hogy jöjjön vissza.
Most már 4 napja nem beszéltünk, és nagyon nehéz, nem bírom.
Főleg hogy nyitva hagy 1-1 kaput. Időre van szüksége, nem tudja, hogy jó döntést hozott-e, talán visszajön, de nem most, meg hasonlók.
Nincs harmadik fél.
Elege lett sok mindenből, betelt a pohár.
Én sírtam, könyörögtem, ígértem, javasoltam, mindent megpróbáltam.
Ennyi idő még sosem volt, hogy ne beszéltünk volna.
Most is legszívesebben felhívnám.
Mivel tudnám elérni saját magamnál, hogy ez a vágyam elmúljon?
Hogy tudatosítsam magamban, hogy ne hívogassam?
Főleg úgy, hogy ilyen helyzetben nem az agyunk dönt, hanem a szívünk?
Első pár napra egy haverhoz, akkor még jobban reménykedtem, hogy pár nap alatt megnyugszik, és hazajön.
De aztán elment albiba, bár azt sem ő vette ki, egy kollégájához társult be, jelenleg felezik a költségeket.
válasza:"nem volt előjele, nem tudtam rá felkészülni."
"Elege lett sok mindenből, betelt a pohár."
Ugye érzed, hogy ez a kettő üti egymást? Hiszen ha betelt a pohár, akkor volt sok-sok csepp előtte, ami ezt eredményezte.
Ha abban akarsz reménykedni, hogy visszajön, akkor erre a sok cseppre érdemes koncentrálni - amennyiben benned (is) volt hiba. Ha úgy érzed, hogy igazat adhatsz ezeknek, akkor alakíts ki egy olyan életet (nélküle!), amiben ezeken a hibákon változtatsz. Szépen lassan, egyről a kettőre, de folyamatosan.
Ezzel tulajdonképpen nem zárod ki őt - hiszen részben érte teszed -, de mivel lefoglalod magad, gondolatban is, csökken a késztetés, hogy hívogasd. Érd el, hogy magától akarjon visszajönni - ha megéri.
Ezzel pedig megadod neki azt az időt, amit kért, mert ha vissza akar jönni, akkor neki kell téged megkeresnie, nem neked kell könyörögni. Ne felejtsd el, hogy ő lépett le, tehát TE vagy az, akinek meg kell bocsátania, ha vissza akar oldalogni...
Aztán ki tudja, eközben lehet, hogy te is feldolgozod annyira a dolgot, hogy rájössz, jobb így. :) Persze nem tudom, mik voltak a konkrét dolgok, amik miatt szétmentetek, de mindenképp azt érdemes átgondolni, hogy mit tudsz változtatni, hogy a jövőben ne legyen ilyen - akár vele, akár mással.
Nem érzem, hogy üti egymást, mert sok apró dolgon kaptunk össze, de ezek olyanok voltak, amikre fél óra múlva már nem is emlékeztünk. Ő pedig az utóbbi hónapokban már nagyon agresszív volt, hozzá sem lehetett szólni.
Igen, hajlandó voltam, vagyok változni, ezt sokszor elmondtam,, de ő közölte, hogy ő nem akar változni, neki jó így, mert nincs, aki veszekedjen vele.
Tagadta, hogy lenne valakije, hát tegnap kiderült, hogy tezszik neki valaki, akivel nem történt semmi, csak együtt lógtak, és úgy érzi magát vele, ahogy velem az elején.
Hiába is változnék, nincs már rá lehetőségem, időm. Egy közös életre, közös háztartásra rendelkeztünk be, itt élt velünk a beteg, segélyen lévő apukám, kettőnk fizetéséből teljesen jól megvoltunk. Most itt maradtam egyedül a kis fizetésemmel, a hitelekkel, a rezsivel, amik többre jönnek ki, mint a fizetsésem. Közben itt van a beteg apám, akit nem tudok elvinni orvoshoz sem, mert falun vagyunk, és ő nem tud járni. Én meg nem tudok vezetni sem, de kocsim sincs. Fenntartani sem tudnám. Más munkalehetőség nincs, és másodállás sincs, már mindent megpróbáltam.Nincs hoa változnom, mert szép lassan az éhhalál felé menetelünk.
Közben pedig tömöm magamba a nyugtatókat, de nem érzem, hogy bármi hatása lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!