A nárcisztikus férfi miért akarja szakítás után folyamatosan bizonyítani, hogy ő mennyire jó partner lenne egy életen át?

Dehogynem. Egy nárcisztikus abból él, hogy folyamatosan bizonygatja magának (és másoknak), hogy mennyire tökéletes, és mindenki más sokkal rosszabb nála.

Azt kell megérteni, hogy a nárcizmus valójában súlyos önértékelési zavarból fakad: a nárcisztikusok nem kaptak életükben elismerést, elfogadást, ezért folyamatosan saját magukat kell győzködniük önnön nagyszerűségükről, és aki ezt nem fogadja el, az idióta szerintük. A nárcisztikus talmi önértékelését csak az tartja fenn, hogy másokat leértékel.

Ugyanakkor létezik nárcisztikus ragaszkodás: az ő szótárában a "szeretlek" azt jelenti: hasznos vagy számomra. Mint egy használati tárgy. Beleillesz az általa elképzelt képbe, jól tudna használni.

Az exem nárcisztikus volt (csak sajnos akkor még nem tudtam, mikor összeházasodtunk). Utólag elmondta, hogy ő úgy választott engem, hogy illettem az általa elképzelt család képébe. A mai napig erősen ragaszkodik hozzám és bánja, hogy szakítottam vele. De szeretni soha nem szeretett, legalábbis nem azon a módon, amit én szerelemnek tekintek (soha nem törekedett arra, hogy jól érezzem magam a kapcsolatunkban).