Hogyan éreznétek magatokat, ha megtudnátok, hogy az egyik exetek öngyilkos lett mert nem tudott túllépni rajtatok?

gondolom,nem örülnék,de ha valaki ennyire lekvár,akkor ez van

Attól függ, melyik. Ha az utolsó, akkor elég rosszul érintene, valószínűleg jó darabig nem menne ki a fejemből.

Meglepődnék, mert ők mondták ki a végét.

Nem érdekelne már,még a halálával is manipulálni akart -erre gondolnék.

Ráköpnék a sírjára, csakhogy halála után érezze azt a "tiszteletet", amit élve volt nyújtani pofája.

Elég megrázó lenne, de semmi bűntudatot nem éreznék. Mindegyikkel azért lett vége, mert ők rettenetesen elszúrták, és mindegyiknek jóval többet tűrtem, mint kellett volna. Ha nem tudnak túllépni rajtam, az az ő keresztjük, volt 100 esélye mindnek.

Az exem megjelent egy este, a szakításunk után 2hónappal (ő dobott), hogy újra akarja kezdeni. Hajlottam a dologra, aztán egyszercsak bevillant, hogy NEM. Nem akarom. Megkértem, hogy menjen ki a szobámból (egy koliban laktunk, másik szárnyban). Még aznap este visszajött, bezárt a szobámba belülről és azt mondta, végig kell néznem, ahogy öngyilkos lesz. Hogy mit gondoltam? Hogy ezt nem fogom hagyni. Nem attól féltem, hogy Vele mi lesz. Csak arra tudtam gondolni, hogy ha ezt most végig kell néznem, akkor egy életre tönkretesz. Túléltük az éjszakát, mert miközben bírkóztunk és elvettem tőle minden kést és szúrós tárgyat, kiálltoztam és ránk törték az ajtót a szinttársaim. Vágások díszítik a kezem és az oldalam. Az, hogy sokszor kiírom magamból, sokat segít a feldolgozásban. A srác erőszakos volt egyébként is, többször megütött, vagy folytogatott. 18 évesen ő volt az első kapcsolatom, az eset már 21éves koromban történt.