Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy engeded el a másikat szépen, ha már tudod, hogy vége?
Hosszú történet, nem ragozom, évek óta együtt élünk, nem vagyunk már fiatalok, most külön válnak az útjaink. Kicsit bonyolult helyzet, problémás, ennél többet nem szeretnék róla elárulni.
Azt hiszem, mindketten megtettük a tőlünk telhetőt, lehet nem volt elég. Neki most adódott egy lehetőség, nagyon menne már, de úgy érzem, még próbál kifogásokat keresni, hogy hátha mégis együtt maradhatunk. Azt hiszem, csak engem félt, ő már lélekben elszakadt tőlem.
Sajnos azt hiszem, nekem kell az utolsó lépést megtennem: elengednem, elküldenem, mert ez a helyzet már egyikünknek sem jó, mindketten belebetegszünk.
A beszélgetéstől erről a témáról szinte teljesen elzárkózik.
Aki volt már hasonló helyzetben, hogy volt hozzá ereje? Honnan vegyek hozzá erőt?
Jobbra vágyásból vegyél erőt.
Tudsz kommunikálni vele, így megjavítani e állapotot ha olyan, vagy megbeszélni tegyetek nagyobb távolságot magatok közé, ami kell. Sok sikert.
"nekem kell az utolsó lépést megtennem: elengednem, elküldenem, mert ez a helyzet már egyikünknek sem jó, mindketten belebetegszünk"
Leírtad, mit érzel, hogy helyes. Így tedd. Határozottan. Sajnál valószínű,és az nem jó neked, az gyengít. Jó lenne, ha határozottan elbúcsúznál és el tudnál utazni egyedül valami szép helyre ( közelbe, nem kell extra, de egyedül) pár napra - bámészkodni, sétálni, rajzolni (remélem szoktál:) és "semmit tenni" Az nagyon pihentető.
Egy-két hetet, hónapot még együtt kell töltenünk. Próbáltam vele megbeszélni a továbbiakat, de már alig szól hozzám, egész nap csetel valakivel és mindig éppen zavarok.
Könnyebb lenne, ha most, rögtön elmehetnék, de azt mondta, egyelőre ne menjek. Én meg nem megyek, mert akkora balf.asz idióta vagyok, hogy a lelkem mélyén még reménykedek valami csodában, vagy hogy helyre tudom hozni, vagy mit tudom én.
Pedig valahol érzem, hogy hamarabb túl lennék rajta, ha most azonnal (azaz holnap) visszamennék a szüleimhez. Nyilván nem is azért maradok még, mert arra kért, hanem a hülye ragaszkodásom miatt.
Meg rendbe akarok még tenni itt mindent. Van egy csomó állatunk, kert, meg minden. Egyedül nem boldogul.
Na, ki sírtam-ríttam magam itt rendesen. :)
Köszi a biztatást! Szorítsatok nekünk egy idegbajmentes, normális befejezésért! <3
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!