Nem tudom eldönteni, hogy szakítani akarok-e?!

Úgy érzem így kettő és fél év után kihűlt a szerelem. Nem is tudom mikor mondhattam neki utoljára, hogy "szeretlek" :(. Nagyon elszomorít. Ő egy nagyon rendes lány, egy nagyon jó kapcsolatot érdemel. Talán már csak a megszokásból van az, hogy összejárunk, hetente egyszer találkozunk :(

Valahogy mindig a kifogásokat keresem, ha feljön az, hogy a megszokott heti egytől többször találkozzunk. És ő eltűri, elfogad így, minden hibámmal együtt. Azt mondja mindig is, hogy nem akar megváltoztatni. Vannak pillanatok, mikor nagy hülyeségeket csinál, és olyankor nagyon felhúz vele. De nem direkt csinálja, egyszerűen csak nem gondolkozik. Ez a legzavaróbb dolog. Viszont ha elmagyarázom neki, hogy mit csinált rosszul, vagy ha segíteni próbálok, akkor megharagszik.

Ahogy telik az idő, összeismerkedtem más lányokkal. Meglátok másokat az utcán, lányokat, akik sokkal szebbek, mint a barátnőm, és vonz a kíváncsiság. Hogy vajon mással milyen lehet a dolog. Szeretnék kipróbálni "új dolgokat" az életben. (semmi komolytalan) Ilyenkor elszomorodok, mert tudom, hogy egy nagyszerű ember van mellettem, de mégis hajt a kíváncsiság. Nem tudok mit tenni. Rettentően szerelmes belém, talán is belé. Nem tudni.

Szégyenlem magam emiatt, nem tudom, hogy hogy hozzam ezt fel neki, vagy egyáltalán felhozzam-e. Nagyon rosszul érintené a dolog, és attól tartok engem is. Belegondoltam az egész szituációba, és a sírás kerülget...

22f/22l