Tennél ilyet, vagy tettél már? Megbántad?

Egyszer egy tanítvány megkérdezte a mesterét: Mondd mester, mi a szerelem?

A mester így válaszolt: Ahhoz, hogy megtudd kérdésedre a választ, menj el egy búzamezőre, válaszd ki a legnagyobb búzaszálat, majd gyere vissza. De van egy szabály, amelyet be kell tartanod: csak egyszer mehetsz keresztül rajtuk és nem fordulhatsz vissza, hogy bármelyiket felvedd.

A tanítvány elindult a búzamezőre, végighaladt az első soron, megpillantott egy nagy búzaszálat, elcsodálkozott és arra gondolt, talán amott, később egy nagyobbra akad.

Majd meglátott egy nagyobbat... miközben azt fontolgatta, odébb még ettől nagyobb várakozik rá.

Valamennyi idő elteltével, amikor már túlhaladt a búzaföld felén, kezdte felismerni, hogy ez a búza már nem olyan nagy, mint az előző volt, amelyet felfedezett. Belátta, hogy elszalasztotta a legnagyobb búzaszálat és nagyon bánta.

Így hát végül üres kézzel tért vissza a mesteréhez.

A mester így szólt: Ezt hívják szerelemnek. Folyamatosan a jobbat keresed, de mire ezt észreveszed, már elszalasztottad azt a személyt...

22/F

Ha minden tökéletes, jól kijövünk, szeretem, sok a közös pont, akkor észre sem veszek másokat.

Ha valami nem működik, akkor próbálom megjavítani.

Ha menthetetlen, akkor kilépek. De nem azért, hogy azonnal mást keressek, hanem mert egy rossz kapcsolatnál még az egyedüllét is jobb. A mostani kapcsolatom előtt 2 évig voltam egyedül. Saját döntésből.