Friss szakítás, véleményeket szeretnék?

2 éves kapcsolat, de 6 éve állunk közel egymáshoz, évekig voltunk se veled-se nélküled viszonyban, nagyon fontos nekem és mindig számíthattam rá. sajnos 4hónapja rengeteget veszekedtünk, volt, hogy naponta többször. a gyökere az, hogy nagyon különbözünk: én érzelmes vagyok, ő nem mutatja ki, én temperamentumos vagyok, ő türelmes és nyugodt. az értékrendünk is más kicsit, neki rengeteg barátja van akik mind nagyom fontosak, nem rangsorol h én fontosabb lennék; nekem meg ő előrébb való valamilyen szinten, mégiscsak a szerelmem. nagyon féltékeny voltam a lánybarátaira is, pedig sosem adott okot h ne bízzak benne. leszögezem, hogy tudom, hogy nagyon szeret engem, az a legfontosabb neki, h boldog legyek, nagyon sokat eltűrt nekem eddig is, bár én is neki (sok lány nem tolerálná a sok lánybarátot és hogy alig mutatja ki nyíltan az érzéseit). sokáig próbáltuk elnyomni a másikat zavaró tulajdonságainkat (én az aggódást, hisztit, ő pedig magára erőltette az érzelemkimutatást), de annak állandó rosszkedv és feszültség lett a vége, már ott tartottunk, hogy egymáshoz se értünk, alig beszélgettünk. nehéz eset vagyok, önbizalomhiányos és szükségem van érzelemkifejezésre, amit ő sose tudott teljesen megadni nekem, ezért nem éreztem magam sosem teljesen biztonságban, hibába vagyok benne 100% biztos, hogy nagyon szeret. nem akarunk szakítani, de valaminek változnia kell, mert nem bírja ezt a sok veszekedést. megbeszéltük, h legyen 2 hét amikor külön vagyunk és gondolkodunk. nagyon sírt és rettenetesen kivolt, ismételgette, h tudja h ezt kell tennünk, nincs más mód. azóta írt a barátaimnak is h figyeljenek rám, mert aggódik értem, és azt ismételgeti magában, h mindent megtettünk...

tudom, hogy nagyon különbözünk, mégis annyira szeretem, és nem tudom elképzelni az életemet nélküle 6 év után. nagyon szeretne megmaradni az életemben (elég érett ahhoz h ne zavarja ha mással jövök össze, azt akarja h boldog legyek), de nekem nem menne, sose tudtunk CSAK barátok lenni. félek a magánytól, mert a sok veszekedés ellenére is ő volt az egyetlen igazán biztos pontom, most elveszve érzem magam... ő is fél attól, h ő képtelen a párkapcsolatra, pont azok miatt, amik engem zavartak.

ez a 2. komoly kapcsolatom, és ő a legfontosabb ember az életemben tinikorom óta, amióta őt megismertem, senkivel se kerültem hasonló kapcsolatba...

mindenkinek köszönöm, aki elolvassa és leírja a véleményét.

23L