Miért váltok ki mindig szekálást a társaimból?

Köszi szépen a választ! nem hinném, hogy én szekálok másokat. az élni és élni hagyni híve vagyok. viszont azt nem tudom, hogy kéne a szekálásra reagálni.a jelenlegi barátommal sokat kísérleteztem, mikor láttam, hogy már napi rendszerességgel beszólogat. többször jeleztem hogy zavar, próbáltam humorral, próbáltam eljátszani neki, hogy mit csinál, hogy megértse, de csak egyre rosszabb lett a helyzet. tegnap már nem tudtam reagálni sehogy egy idő után, csak szótlanul csináltam a dolgomat tovább. igazából nem tudom, hogy hogy lehetne még reagálni, ami beválik.

azt vettem észre, hogy a szekálás miatt felnőtt létemre már kezdek félni dolgokat megcsinálni, hogy biztos rossz lesz, és úgyis beszól.

pl. meglepetésből csináltam vacsit, és azzal kapcs. is sok gondja volt. aztán az ő dolgait segítettem elpakolni (hatóságilag muszáj, sürgős, és ezért a beszólogatásai ellenére sem akartam otthagyni a pébe. meg ráadásul együtt lakunk, szóval nem tudok csak úgy lelépni a rossz helyzetből.) Rá tudnám fogni, hogy ő a hülye, és csak az ő hibája, ha nem hasonlítana a helyzet kísértetiesen korábbi helyzetekre, amik ugyanígy megtörténtek velem, csak más partnerrel/barátokkal. Tehát nyiván én váltom ki/ én keresem ezeket az embereket tudat alatt? vagy mindenkiből ki lehet ezt váltani?