Szakítás után mit tegyek? Tegnap szakított velem a barátnőm ami egy 4 éves kapcsolat végét jelentette. Nagyon nehéz és nem tudom mit tegyek.

Őőő.. mikor az első komolyann kapcsoltom véget ért(4év,abból 3 együttéléssel),édesapám annyit mondott,mindennek oka van. Ezek után fogod megismerni az igazit,csak adj időt magadnak,az ilyen fájó pontokra az idő a megoldás. Minden nappal egyel jobb lesz.

Igaza lett,azóta házas vagyok,és a férjemmel vagyok a legboldogabb :)

Fel a fejjel!

Hasonló helyzetben vagyok én is.

Én egy se veled, se nélküled kapcsolatból lettem kirakva sokadjára. Még most is szenvedek. Nem tudom, hogy térjek magamhoz, hogy tegyem túl magam

Erre tényleg az idő a legjobb gyógyír.

Most úgy érzed, hogy minden össze omlott, "nincs értelme az életednek."

Ne erre gondolj, kösd le a figyelmed! Olvass, játssz, sportolj, ismerkedj másokkal! Nem kell, hogy csajozz csak ismerkedj. Nem áll meg az élet minden megy tovább.

Ez csak egy kifogás volt, hogy nincs közös téma, ilyen hülye indokkal szakítani...

Itt már az volt a gond, hogy megunt. Gondolom, hogy fiatal vagy, első kapcsolatod volt. Az első kapcsolatra hiszi azt az ember, hogy Ő az igazi. Nagyon nehéz, én is átestem rajta mint nagyon sokan még rajtunk kívül. Látod, én is itt vagyok, boldog vagyok azóta már számtalan párkapcsolatom volt és most is egy boldog kapcsolatban élek már több mint 2 éve. Felejtsd el az egészet! Keresd fel a haverjaid és üssétek el együtt az időt, de ne ezzel zaklass mindenkit, hogy te most szakítottál és mennyire rossz. Ne is beszélj erről, felejtsd el tényleg. Tudom, hogy ezt így könnyű leírni, de én is átestem rajta mint már mondottam. Szabad ember vagy!

Ne sajnáltasd magad semmi képen, ne legyél befordulva! Nézd a jó oldalát: szabad lettél, "azt teszel amit akarsz." Még midig szereted, hatalmas hiányérzetet érzel. Alszol rá 2 hetet és szinte nem is fogod már ezt érezni. Akár mennyire is szereted ez elmúlik. Lehet, hogy szeretni fogod, de túl leszel rajta.

Kitartás, fel a fejjel, élj!

Kérdező, ez nagyon rossz, tudom. Engem valóban minden rá emlékeztet és mindenben őt látom. Még minden nőben is, akit véletlenül meglátok. De ha nem is látok semmit, akkor is folyton rá gondolok...

Megpróbálhatod kibeszélni magadból a problémádat.

Másrészt meg próbáld felvállalni. Szerintem... Felfoghatod úgy is, hogy igen, minden rá emlékeztet, de ez nem kell rossz legyen. Elfogadod, hogy ez van, elfogadod hogy elhagyott és próbálsz egyedül boldogulni, éled az életed, majdcsak lesz valahogy. Nem menekülsz a fájdalom elől, és felvállalod ami jön, ugyanakkor nem csinálsz semmi buta vagy meggondolatlan dolgot. Egy idő után lehet rájössz, hogy nem is olyan nagy a fájdalom vagy talán nincs is fájdalom.

És megpróbálhatsz elfoglaltságokat is találni. Sport, filmek, barátok, játékok