Szakítani szeretnék de nem hagyja. Segítség!?

Ez érzelmi zsarolás a részéről, ne hagyd magad.

Ha boldogtalan vagy, nem szereted már a barátnődet, nyűg és teher ha megkér valamire, akkor egy nap leültök, elmondod neki, hogy azt akarod, hogy vége legyen a kapcsolatotoknak. Majd vagy megfogod az előre összepakolt cuccaidat, vagy összepakolsz és elmész. Többi holmiért pedig később visszamész.

Persze sírni fog, meg rosszul lesz, de majd kiheveri. Ha öngyilkossággal fenyegetőzik, azt el kell eresztened a füled mellett. Nem valószínű, hogy megteszi, de ha mégis, akkor sem a te hibád lesz. Emberek százmilliói lépnek tovább nap mint nap szakítások után, és eszükbe sem jut ilyesmi, neki is sikerülni fog.

Szedd össze magad (jó értelemben mondom), vess véget a kapcsolatnak és vissza se nézz, mert ha nem teszed meg, a legszebb éveidet pazarolod el egy idegbeteg, bolond ember mellett, aki csak birtokolni akar téged, de egy fikarcnyit sem tisztel és minden téren semmibe vesz.

lehet ezt a kapcsolatot "lélegeztetőgépen" hosszabbítgatni de egyszer eldurvul a helyzet és rondább véget ér mint most érne...

várom azon hozzászólásokat akik azért magányosak mert rengeteg kortársuk pocsék kapcsolatban foglalt :-)

nem olvastam végig,cssk a takarításig,de elég is volt

egy kényes kis kihasználós csajt fogtál ki

nyugodtan mond el neki hogy mit gondolsz ha szakítani akarsz,érd el hogy ő menjen el önként

és kicsit legyél férfiasabb,tanuld meg azt hogy NEM

cdinálja meg ő ha kell valami neki

Nem értem, miért nem lehet őszintének lenni.

Vége lesz ennek a kapcsolatnak, az már 100%. Akkor meg miért kell a végletekig húzni? Meg ha már az ő érdekeit nézed: szerinted amikor majd vége lesz, ő hogy fog visszagondolni az utolsó fél-1 évre? Úgy, mint egy elhúzódó, halódó kapcsolatra. Ami még a kapcsolat emlékét is megmérgezi.

Egyébként meg jó példa ez arra, amikor apróságok tesznek tönkre egy kapcsoaltot. A sok kis nézeteltérés, eltérő vélemény, eltérő igény bizony idáig vihet egy amúgy jónak induló kapcsolatot. Ezeket ha mindketten konstruktívan álltok hozzá, simán el lehetett volna simítani.

hat ahogyan olvastam eza csaj egy kesz remalom en a te helyedben ott hagytam volna....

en meg apaukammal elek de ha en nem porszivoznék ki vagy nem mosogatnak el komolyan mondom apa leszedne a fejem..

az ijem csaj semmire valo es ahogy kondtad hogy mar a sex sem ojan akkor meg mar szerintem a csaj csak kihasznalasbol van veled hoy legyen kit ugraltatni..

erzelmi zsaolas nalam ugyan ez volt csak nalam a csavo kajak el is ajult.. be képzelte maganak

szerintem alj a talpadra es legy ferfi mnd meg neki hogy mar ez neked nem jo es hogy vagy valtoztat vagy el mesz...

18/L

Meg tudom érteni, hogy nem akarsz egy ilyen kapcsolatban élni, és nem akarsz hazugságban élni.

"Az egyetlen dolog ami miatt még nem hagytam el, hogy szerintem nem bírná ki."

Szerintem tedd fel magadnak úgy a kérdést, hogy egy olyan felnőtt ember, aki nem "bír ki", és nem tud feldolgozni egy szakítást, alkalmas-e egy normális, harmonikus párkapcsolatra.

Másrészt szerintem érdemes lenne azon elgondolkoznod, hogy a saját életedet akarod-e élni, felvállalva a saját érzéseidet és döntéseidet, vagy hosszabb távon alárendeled magadat egy olyan ember érzelmi játszmáinak, aki nem tekint téged egyenrangú partnernek.

Ugye tudod mit szoktak mondani az elkényeztetett gyerekekről?

Az a baj kérdező, hogy felsoroltál vagy negyven egyenlőtlen hozzáállást, mindazt amiben egész más erőfeszítéssel tesztek ebbe a kapcsolatba, de mindig megrekedsz az erőtlen és állandó kompromisszumba fulladó meghátrálásnál. Zavar, szóvá teszed, de aztán hagyod menni a dolgokat a megszokott medrükben, tovább lépsz és szemet hunysz felette.

A barátnőd viselkedéséről ő tehet, de ha tűröd és pattansz neki, azért már te is felelős vagy.

Már a legelejétől fogva elrontottad és elkényeztetted őt. Légy végre férfi. Nem csak erőtlen próbálkozást kéne tenned, hanem egy az egyben szembesíteni, ha pedig képtelen felfogni, ha nem képes változtatni, akkor ott kell hagynod a fenébe. Nem normális vagy egészséges az, ha folyton te vagy tekintettel rá, ha te idomulsz az ő hülyeségeihez. Panaszkodik és felháborodik amiért nincs elmosogatva vagy kitakarítva, de még egyszer nem vette a kezébe a porszívót, ahogy mosogatni is mindig neked kell? Felváltva vagy közösen kellene takarítanotok, de erre mit csinálsz, elkényezteted. Kilenc-tíz hónapja nincs köztetek szex, mintha cölibátusban élnél, de megbeszélés helyett inkább sodródsz és fejet hajtasz. Van különbség fárasztó hétvége és hónapokra, lassan évre eltolódó elhidegülés közt, ez nagyon nem normális. Egyfolytában ugráltat, fölényesen beszél veled, ezek a te szavaid. Mégis mi a jó fenéért engeded neki? Szóvá tetted párszor, 5 percig téma volt, de füled farkad behúztad mikor kirobbant belőle a veszekedés, amikor felemelte a hangját? Ez nem csak férfiasságról szól, senkinek nem lenne szabad így viselkednie egy normális párkapcsolatban.

Vagy képes vagy szót érteni vele és végre észbe kap, felismeri mennyire gusztustalanul viselkedik, vagy összeszorítod a fogad, emlékezteted magad mindarra amit most nekünk elpanaszkodtál, és szakítasz vele. Ájuldozhat, jöhet sápadozással, semmi ilyen ne hasson meg. Ha képtelenek vagytok megbeszélni és közös nevezőre jutni, akkor csakis saját magának köszönheti. Egy párkapcsolat két emberről szól, nem működhet úgy, ha csak te küzdesz értetek. És igenis te is hibás vagy attól a pillanattól fogva, hogy lassan felőrlöd magad, szenvedsz, mégis meghajolsz gerincben és mindent elnézel neki.

26/F