Mennyi ido mig tuljutok ezen?

Ugyan ezt éltem át én is! Mi 4 évig voltunk együtt,15 voltam amikor összejöttünk..én is vele nőttem fel! Elterveztük az életünket milyen,szép és jó lesz.. Októberben pedig mindenféle mondvacsinált okkal szakított velem..(akkor ő Pesten volt iskolában,és csak hétvégente találkoztunk) Én nagyon sokat segítettem neki,vártam haza..Elvégre várt minket a közös élet! Pár hete keresett fel hogy a holmijait visszaadjam. Közben nagyon jól elbeszélgettünk ,bennem persze feltörtek a régi érzelmek..De aztán eltűnt napokra..Kiderült hogy azért mert új barátnője van! Közben felhívott hogy sajnálja,hogy így ért véget,pedig mennyi mindent elterveztünk..(gyerekeink nevét is kiválasztottuk..és amikor erre emlékeztettem,azt mondta hogy ne nehezítsem meg! ) de sokkal jobbat érdemlek nála stb..szokásos duma! És ő nem akar még egy szívet összetörni,sajnálja hogy én voltam erre a tanuló példa! Hozzáteszem a mi kapcsolatunk se volt felhőtlen,én abban bíztam hogy ha összeköltözünk akkor minden jó lesz,de hát ő épp akkor hagyott cserben! Szóval ne aggódj,nem vagy egyedül!!! Én próbálom magam mindenhogy lekötni,edzek,eljárok futni,de leginkább kiakarom törölni az életemből!!! Nem is gondolok rá..de azért néha eszembe jut bevallom,viszont a gondolatokat rögtön elhessegetem!Tudom,hogy minden tőlem telhetőt megtettem érte,neki pedig ez nem kellett! Innentől kezdve ezt a 4 évet elakarom felejteni! Te pedig koncentrálj a gyermekedre,próbáld meg őt elfelejteni,annyiszor megcsalt és megbántott meg sem érdekel Téged!!! Hidd el jönni fog egy olyan ember aki meg fog becsülni! Őt pedig töröld ki az életedből!!