Szerintetek miből tudhatom, érezhetem, hogy közel a szakítás, és nincs értelme a kapcsolatnak?

Hát nem érzem jól magam folyamatosan, mert folyamatosan aggódom.. Az a baj, hogy sok a rossz tapasztalatom..

Ha csupa rossz emléked van, akkor szinte képtelenség.. Eddig minden kapcsolatom olyan hülyén ment tönkre, hogy már mindenben csak attól rettegek mikor következik be a mostanival is ez.. Nem túl jó érzés..

Nem, mindig maradt közte elég sok idő, volt, hogy év.. másfél év.. DE nem tudok igazán ÚJAT kezdeni sehogyse, azaz hiába van most barátom, nem bízom benne, és rettegek, ő mikor ejt ugyanúgy pofára mint az eddigiek.. Egyszerűen szorongok egész álló nap és figyelem, kutatom minden egyes szavát, tettét, ami árulkodhat akár pozitívan, akár negatívan.. Rettegek? Hogy már megint feleslegesen hittem?

Igen, szerintem is bennem van a hiba, és az emlékeimben és tapasztalataimban.. De ezen nem tudom, hogyan tudnék segíteni.. Mert megbízni senkiben sem tudok tényleg, és naponta újra és újra rettegek, hogy na majd biztos ma hagy el, s ha nem ma, akkor holnap.. Mert engem nem szoktak szeretni, eddig senki sem tette = tapasztalat..

sokat gondolkozom rajta miért lehet.. talán az, hogy gimiben elég rossz osztályom volt, az eddigi barátaim meg mind rátettek erre és egymásra egy lapáttal, mind negatív élményt hagyva.. pozitív nagyon kevés volt.. alig.. ha egyáltalán. a szüleim pedig nagyon aranyosak, de elváltak, szóval tőlük se a bíztató részt láttam sajnos.. talán ez, így összességében, talán más az ok.. de igaz, hogy rá kellene jönnöm, mert ez így nem jó.. hiába érzem magam jól a barátommal, ez "tönkretesz" engem is, és mindent..