Miért kell valakitől ilyen "csúnyán" elválni? Mi lehet a háttérben? Félre ismertem?

4évet jártam a párommal, és több mint egy hónapja szakítottunk.Nagyon csúnyán lett vége. Üzenetekben beszéltünk, ...mind ketten szenvedtünk(én a mai napig), ..írta nekem mindig, mennyire rosszul érzi magát. DE a sok vita miatt, félt , hogy egyszer ha komolyabbra fordul, válás lesz a vége.Már tervezett velem, házakat is néztünk a családdal.

Az a baj, hogy azt reméltem az idő majd segít, rájövünk, hogy egymás nélkül nem megy.Hitegetett sokat. Elhatároztam, hogy küldök neki üzenetet, hogy véget vessünk a bizonytalanságnak,...szépen megfogalmaztam, nem támadtam, őszintén leírtam mindent, és kértem döntse el mit akar, mert ha nem akarja velem folytatni ne írjon. Válaszra sem méltatott,másnap írtam neki, hogy írjon már valamit, és akkor is csak azt írta, soha nem mondja h nem szeretne békülni, de egyenlőre ez a megoldás a legmegfelelőbb.A napokban kiderült, hogy már másnak udvarol,talán már együtt is van valakivel.Felhívtam, és megmondtam neki, hogy szemét dolog, hogy hitegetett, és tényleg nagyon szenvedhetett. Kérte, hogy ne erőltessük és most is "fáj" neki, hogy beszélünk.

A lényeg ami miatt nagyon fáj, egyrészt azért mert még szeretem, másrészt a nagy csalódás ami bennem van:

1.hitegetett

2.4 év után nem tisztelt meg egy válasszal

3.másnak udvarolt

4 a családomat be sem jelölte a közösségi oldalon, pedig velem együtt őket is megismerte az évek alatt és jó viszonyban voltak

5. letiltott a közösségi oldalról

Tudom a lényeget, ő már tovább lépett! de írtózatos csalódás nekem, hogy valaha szeretett engem, sok mindenen mentünk keresztül együtt és a végén mint egy ellenség kellett elválnunk.Ez nekem nagyon fáj. Pazarlásnak,hazugságnak érzem azt a 4 évet a "válás" miatt. Nem tudom valaha ezt megtudjuk e beszélni, de nagy a tüske bennem, és nincs annál rosszabb ha az ember úgy érzi valamit muszáj lenne megbeszélni e valakivel, mert úgy könnyebb lenne. Gondolom mind ez még azért van mert szeretem.