Mit tennétek a helyemben?

9 éve vagyunk együtt a volőlegényemmel és idén lenne az esküvő, sokàig távkapcsolatban éltünk sok szép emléket átéltünk 1 éve költöztünk össze mindent elém helyezett csúnyán beszélt sokszor velem mindig próbáltam elég lenni de sokszor még csak rám sem figyelt konyorogtem a minimális dolgokért, én is hibás vagyok hogy nem előbb mondtam hogy vége legyen, de az elmúlt hetekben egyszerűen nem bírtam tovább fogtam a cuccaim és átmentem a barátnőmhöz akkor is csak úgy elengedett nem húzott vissza akkor csak egy kisebb vita volt, de éreztem nem bírom már tovább, láttam hogy nem is húz vissza nem is akar azt mondta menjek legalább nyugodtabb élete lesz. Aztán most meg könyörög hogy most jött rá mit vesztett és nem tud nélkülem élni visszajöttem mert sajnáltam azt mondta miattunk dolgozik miattunk akart és csinált mindent, de az a baj elvesztettem az érzéseim ha ezt mondom neki nem érti, de igen ez van és nem tudom azt mondani hogy viszont szeretem mert nem úgy érzem akkor este mikor elmentem mintha elengedtem volna elvesztettem volna a szikrát, és most lehet tényleg változna vagy nem tudom csak két napja viselkedik úgy mint meg soha kedves együtt főz velem minden kiszolgál úgymond, és nekem meg fura a kedvesség ami nem kéne az legyen és azt érzem hogy ha most nem lépek tovább és nem találom meg magam örökre megbánom, viszont ott van az is hogy mivan ha most szakítok és azt megjobban megbánom mert sosem csalt meg és nem kellett neki amúgy más és nem nezegetett vagy követett más lányokat, viszont sosem volt ott nekem sokszor magányosnak ereztem magam és nem éreztem magam biztonságban a kapcsolatban! Nem tudok elengedni azt érzem de mégsem tudok vele lenni.