Hogy bírjátok ki hogy ne irjatok rá a másikra ha még hiányzik?

Úgy, hogy van dolgom és az lefoglal.

Tizenévesen, meg egyetemen voltak ilyen "gondjaim" utoljára.

De egyetemen is egyre jobban csökkentek az ilyen időszakok, ahogy jöttek a vizsgák, beadandók, diplomamunka stb ... vajon miért? Mert volt feladat, ami lefoglalt.

Elkezdtem önmagamon kognitiv terapiát alkalmazni.

Eloszor felvázolni milyen berögzült gondolati sémáim vannak, tudatosan figyelni azokra negativ vagyok e van e pozitiv benne, a logikai bukfenceket keresni.

Ez miatt a szakitas utáni fázisaimat kezdtem el levezetni

- reggel: nem akarok felkelni tudatomnál lenni örökre aludni akarok, de felébreszt a szervezet mert pisilnem kell:(

- allando idegesség tehetetlenség miatt(a szakitást nem irhatom át nem változtathatom meg nem vagyok hatással semmire nem tehetek semmit)

- agyalok azon 100adjára is a kapcsolati gondok megoldhatok e és rájövök 100adjára is hogy nem

- félelem az egyedulettol kapaszkodnék másba szeretet kell- erre persze senki nincs ahogy soha nem is volt

- csak kizárolag a szervezet miatt minden mozdulatom is, mert már meg éhes vagyok azt is intézni kell. Tehat ha nem akarsz letezni se semmit sem csak zombi lenni azt se tudsz..

Stb

Egesz nap kinlodtam elment a hangom (hangtalan csendes félhalott lettem) mentem bele a pokolba, erre felhivott az exem..hogy"szeretlek".

3 másodperc alatt már semmi bajom se volt.

Nelkule meg órák napok hónapok elérni azt hogy újra vigyorogjak. Vele 3 másodperc elég volt.

(Persze a szakitas megvolt akkor is csak még ő is vergődött, igy néha egymás "mankói" voltunk még. Tartottuk egymásban a lelket. Se veled nelkuledezés stb. Az első elválás a kegyetlen a 5.vagy 10. már könnyen megy. Egyre könnyebb leválni.)

Azota is hálás vagyok hogy akkor nem hagyott szenvedni. Akkor pokoli kínok között éreztem magam. De ez rá mindig is jellemző volt hogy mindig érezte mikor van rá szükségem. Vagy neki is ugyanolyan voltak az érzései.

Folyt:

A terápiáig nem jutottam el sajnos, a helytelen gondolati sablonok se voltak még meg kiforrva tisztán, mert nehéz volt elrugaszkodni az azalatt átélt érzelmektől vagy érzelmi "aláfestéstől".

És be is tett hogy bakker a kognitiv terapia meggyógyít talán hónapok alatt hogy át tudom "huzalozni" a berögzült téves gondolataimat es nem azok mentén élni, az exemnek meg ehhez 3 masodperc kellett és már semmi bajom se volt!

Ez ugy azert odavágott hogy mit terápiázok én bakker.