Hogyan lehet feldolgozni azt, hogy össze akartunk házasodni, de végül szakítottunk?

Én azt tudom tanácsolni, hogy “ne azt nézd” hogy szereted, hanem azt hogy mit vált/ott ki belőled. (Idegeskedést?Fájdalmat?…)

Azt hogy szeretsz valakit nem igazán lehet irányítani, nincs benne “logika”, nem az ember dönti el. De most figyelj: Ha ő lenne életed szerelme még együtt lennétek! Tényleg összeházasodnátok. De nem így alakul. És miért? Mert nem ő az, akármennyire is azt szeretted volna hinni! Nem ő az. Ez olyan mint a gyász. Nemcsak a kapcsolatot kell meggyászolnod, hanem azt is aki mellette voltál. Azt amiben hittél.. A fájdalom megváltoztathatja az ember hitrendszerét, sőt az embert is magát.

Úgyhogy lehet az is fog hiányozni, aki mellette voltál. Hogy még tudtál hinni valamiben. De őszintén..

Szerinted életed szerelme ezt fogja belőled kiváltani? Ilyen szintű fájdalmat? Vagy inkább a békét fogja jelenteni? Életed szerelmével szerinted szétmennétek? Így gondolod? Milyen a kötődési mintád?

Gondolkodj el ezen és ehhez hasonló kérdéseken. Igen biztos vagyok abban, hogy a kapcsolatotok az elején nagyon jó volt. De valamiért megromlott. Valamiért vége lett. Lehet az elején passzoltatok, de más irányba változtatok, már nem működött… Egy ideig még fájni fog! De éld meg az érzéseidet és igyekezz megtalálni magad egy kapcsolaton kívűl is. Egészségesen szeretni valakit szerintem annyit jelent, hogy TUDSZ a másik nélkül élni csak nem akarsz. De tudsz! Úgy kell hozzáállni, hogy igen szeretlek de veled vagy nélküled de én boldog leszek. Találd meg magadban a boldogságot. Helyezd most magad előtérbe. Tegyél olyan dolgokat, amiket eddig nem tudtál/nem mertél. Fejleszd magad. Próbálj ki új dolgokat, barátkozz…

Tedd fel a kérdést, ha visszajönne most őszintén, hogy lehetne újra ugyanúgy megbízni a másikban? hogy lehetne ugyanúgy tekinteni a másikra mint az elején? ugyanolyan már sosem lehet, ezt jobb tudatosítani szakítás után. Tudod ezért is mondják, hogy “Sosem fogod megtalálni ugyanazt az embert, még ugyanabban a személyben sem.”

Egyszerűen lehet próbálkozni, ha valami nem működött kár még x évet szánni rá.

És kérlek! Ne ugorj bele egy másik kapcsolatba. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy elkezdenek ismerkedni csak azért, hogy elfelejtsék az előzőt. Szerintem egy igazán erős, intelligens ember ezen egyedül is túl tud jutni és ha készen áll egy egészséges kapcsolatra csakis akkor fog nyitni mások felé. És hogy mikor fogsz készen állni? Majd érezni fogod. Megtanultál együtt élni ezzel a sebbel. Ha már nem hasonlítgatod az adott partnered az előzőhöz, ha már nem ragaszkodsz a múlthoz. Ha már egy leckeként fogod fel, eltudtad engedni azt a vágyat hogy visszatérjen. Ha csak ritkán jut eszedbe, nosztalgiaként (az már nem szerelem!).. De most ne is új kapcsolat legyen az elsődleges. Hanem TE!

Én pont most találkoztam VELE véletlenül. És felkavart, még egy év sem telt el.. De ez normális, ha felkavar. Egy fajta szeretet (emberi…) megmaradhat a másik irányába ennyi idő után vagy amiért egykor ennyire mélyen szeretted. De ez nem azt jelenti, hogy még szerelmes vagy belé.

Használd fel ezt az energiát (mégha negatív is) fájdalmat arra, hogy a legjobb verzióddá válj. Sportolj, utazz.. Amit csak szeretnél! Szurkolok neked és teljes szívemből a legjobbakat kívánom neked. És ha gondolod majd írj, hogy hogy érzed magad hogy alakultak a dolgok. Kiváncsi vagyok! Szurkolok.