Volt már olyan veletek, hogy szeretetben/baráti hangulatban váltatok el egy exetektől? Milyen érzésekkel gondoltatok a személyére/a régi kapcsolatotokra a későbbiek során?

Ahhoz, hogy ez működjön, két kritérium szükséges.

1. Mindkét oldalon el kell múlnia az érzéseknek.

2. Mindkettőnek tisztában kell lenni azzal, hogy tudnak mást találni.

Szerintem a fentiek szinte sosincsene meg, így az, amiről kérdezel, ritka. Szakításnál az egyik fél sérül (az, aki szereti még a másikat), illetve, akik bizonytalanok egy új párkapcsolat kialakítását illetően, - érthető módon - liánoznak.

Nekem az összes exemmel ilyen a viszonyom, egyet kivéve.

Első barátommal 1.5 évet voltam együtt, lassan 9 éve szakítottunk, azóta is barátok vagyunk. Soha nem volt köztünk semmi szakítás után, még egy csók sem. Vele nem gyakran beszélek, de tudom, hogy a bajban lehetne rá számítani. Találkozni pár havonta-félévente szoktunk.

5 éves kapcsolatomnak 1.5 éve lett vége, baráti kapcsolatban maradtunk, viszont mi a kapcsolat előtt is barátok voltunk. Vele szinte mindennap beszélek, fontos ember az életemben.

Nem sokkal ezután volt egy rövid kavarásom (1.5 hónap), itt nem szépen váltunk el egymástól, viszont utólag megbeszéltük a dolgokat és azóta is jóban vagyunk. Itt közrejátszhatott hogy egy a baráti társaságunk, ergo kb havonta találkozunk. Ennek ellenére őt is nagyon kedvelem emberileg, semmi rossz érzés nincs bennem felé.

Legutóbbi exemmel én szakítottam, de nagyon szépen váltunk el. Ő szeretne velem jóban lenni, én is szeretnék vele, de jelenleg ezt nem tartom lehetségesnek, ugyanis vannak még érzelmeim felé. Amint elmúlnak az érzelmeim, és teljesen tovább tudok lépni, akkor mindenképp nyitott lennék a barátságra vele is.

Egyetlen, akivel nem sikerült jóban maradnom, az a 2. exem, de vele nem is akartam, mert emberileg kiábrándultam belőle. Miután vége lett 1-1 kapcsolatomnak, utána soha nem kavartam össze senkivel, szigorúan baráti a viszony.

26N