Szakítás után miért javasolják a pszichológust?

Nem mindenkinek csak a betegeseknek.

Akik évek óta siránkoznak ezen és nem tudnak túllépni rajta.

Vagy egyedül vannak, nincs barát se család igazán.

Vannak akik érzelmileg gyengébbek.

De nekem az ismerőseim közt akik szakítottak legyen 20 ember így kapásból eddig senkinek nem volt szüksége pszichológusra vagy pszichiáterre, mindenki tovább lépett, és mindegy volt h 1 év vagy 20

A szerrlem köd vagy oxitocin csak lassan bomlik le es hasonlo a drogelvonasi tünetekhez ami depressziot, veszélyesebb esetben öngyilkosságot is okozhat.

Ilyeneket tenyleg jobb megfigyelés alatt tartani.

Habár ismerek olyat akit meg elkezdtek nyugtatozni es ugy félrekezelték hogy a nyugtato mellékhatasaként lett öngyilkos mert ezek pszichoszomatikus szerek.

Persze az orvosai szabadlábon vannak felelősségre se lettek vonva.

Pedig ha racionalizálod az érzelmeid, az bizony segít. A pszichológus nem mond újat, na de azért, mert ő nem is tanácsot puffogtat (ha jó szakember), hanem kérdésekkel rávezet arra, hogy te tudj megoldást találni a saját problémádra. Sokszor már az is nagy segítség, ha valakitől ennyire kizárólagos figyelmet kapsz, mert abban a bizalmi közegben rájöhetsz arra, hogy mit miért csinálsz akkor is, ha nem is azt akarod csinálni. Pl. milyen gyerekkori minta miatt ragaszkodsz olyanhoz, aki bánt. Miért félsz elengedni... De igen, ez nem olyan, hogy bemész és amikor kijössz, onnantól jól vagy, mert egy robot lettél. Nem az a cél, hogy kiölje belőled az érzéseket, hanem pont, hogy beazonosítsd, megismerd és megtanuld szeretni magadat - és fejlődj. Mert egy életen át kellene fejlődnünk személyiségünkben és nem pedig dagonyázni abban, hogy "én már csak ilyen vagyok".

Nem "kell" egyébként pszichológushoz járni, pláne, ha nem érzed szükségét, vannak barátaid, rokonaid, akikkel mindent marha mélyen meg tudsz beszélni. De abszolút jó dolog, mint egy edzés vagy mosakodás vagy masszázs... Szerintem a legtöbb embernek jót tenne (most lehet az más önismereti tréning) ha tudna, hajlandó lenne ilyesmire időt és pénzt szánni. Hisz mindenkinek van keresztje, de van, aki nehezebben viszi és sajnos olyan is, aki aztán nem is bírja el.

Én két példát tudok hozni a saját életemből:

Egyik helyzetben egy bántalmazó kapcsolatból léptem ki, és a kapcsolat után tisztult ki, hogy mennyire szörnyű volt a kapcsolat, és súlyos a bántalmazás, és változtatnom kell, hogy ez még egyszer ne történhessen meg. Ehhez a feldolgozási, illetve átalakulási folyamathoz nagyon jól jött, hogy volt mellettem egy szakember.

Másik helyzetben egy jó kapcsolatom volt, olyan érzéseim voltak, amik szakítás után normálisak, és inkább idő kellett hozzá, mint terapeuta, viszont addigra a barátaimat már rengeteget terheltem ezzel a témával, és azokba a kapcsolataimba inkább beletenni akartam, mint kivenni belőle. Ezért néha beszéltem a volt pszichológusommal, mert nagyon jól esett az a "nyomáslevétel", hogy neki gyakorlatilag nincs más dolga, mint hallgatni a nyígásomat. :D

Ismerek olyat is, aki pedig nem tudta elengedni a kapcsolatát, és emiatt keresett pszichológust. Úgyhogy helyzete válogatja, de előfordulhat, hogy segít.

Nem kötelező pszichológushoz menni ha te nem hiszel benne hogy segíthet!

Nyilvánvalóan a szakember azt tanulja hogy hogyan segítsen elengedni azt akit te magadtól nem tudsz. Mert ugye a másiknak joga van veled szakítani, nem lehet ráerőltetni a kapcsolatot, bármennyire is jónak gondoltad előtte. Neked kell tudni elfogadni a szakítás tényét és továbblépni.

Ebben a tanult mintáidnak nagy jelentősége van. A kötődési mintáidat pedig a szüleidtől tanulod, attól függ hogy szocializálódtál. Milyen volt a szüleid kapcsolata, volt e köztük megcsalás, válás, "kényszerből" együtt maradás stb, stb, nagyon sok minden befolyásolja hogy hogyan tudsz elengedni lelki értelemben egy másik embert. És ha valakinek ez nem megy magától akkor erre van a pszichológus aki "visszaköveti" a gyerekkorodat, segít kielemezni hogy mit hoztál otthonról, eddig milyen csalódásaid voltak, vagy az adott emberhez miért ragaszkodsz annyira.

Egy szakember ezt tanulja, többet tud segíteni mint egy haver aki azt mondja amit hallani akarsz.

De magadnak is felteheted a kérdéseidet, hogy pl. miért ragaszkodsz pont ehhez a nőhöz? Kezdesz öregedni, félsz hogy egyedül maradsz, sürget valamiért az idő?

Miért nem tudod magadnak megbocsájtani az elkövetett hibáidat?

Honnan erednek ezek a hibák?

Még ha nem hibáztál volna, akkor sem biztos hogy együtt öregedtetek volna meg, mert a másik embernek szabad akarata van, ő bármikor mondhatott volna nemet a kapcsolatra, amit tudni kell elviselni.

Egyébként akkor szoktak pszichológust javasolni ha valaki 1-2 év után sem tud egyedül túllépni a szakítás tényén.