Éreztétek úgy, hogy hiába szakított a másik fél, nektek együtt kell lennetek?

Olyasmiket igen hogy nem tudja még velem mit veszít a másik, mit hagy ki.

Nem egy kezdte velem ugy hogy nagymellénnyel keménykednek hogy nekik csak szex kell, aztán sírva ríva kaparnak utánam ha be is tartottam es szépen le is vannak cserélve.

Kicsit megismernek jobban ki is vagyok mi az az Élet velem, aztán hoppá.

Sokszor már fárasztanak mikor újakkal ismerkedem hogy eleinte megy a lekezelés degradálás es azon küzdök, hogy vegye már észre hogy örülhet annak ki állt vele szóba és nem egy kis csicska nővel van.

Ad valamennyi elégtételt ugyan mikor pofára esbek mikor rájönnek kivel akartak szórakozni es megy a nyivákolás utánam, de ilyenkor én már ott vagyok hogy taposom alázom dobom őket a p.csába.sírjon.

Szóval az érzés úgy megvan, hogy hülye a másik, és nem látja a fától az erdőt de én már ezt nagyon unom.

Sokan érzik ezt amit te. Csakhogy akkor ábrándulnak ki végleg, amikor meglátják a másikat az új párjával (vagy a régivel akiről elfelejtett szólni). Mert addig jó érzés reménykedni, hogy lehet ebből még valami.

Én is csináltam ezt évekig. A másiknak mindig volt kifogása, hogy most miért nem lesz komolyabb kapcsolat (költözünk össze) stb. Aztán rájöttem hogy "belelóg a bilibe a kezem".

A tettek számítanak és nem a szép szavak meg az ábrándozás!

Ha két ember igazán együtt akar lenni, akkor azok tesznek is érte, és együtt lesznek!

A majd... egyszer....talán....idővel....ha..... és egyéb kifogások, ábrándozások ezek ezotéria kategóriába valók (nem baj ha valaki hisz benne, az ő dolga). De az esetek nagyobb százalékában ha az egyik fél nem akar kapcsolatot akkor annak oka van! Mert ha akarna, szeretne téged, akkor veled lenne.

Ha szakítás van, annak általában oka van.Nekem az elvem,hogy soha senkivel nem szabad újrakezdeni,akkor sem,ha fél óra múlva, akkor sem,ha öt év múlva keres meg és ígérget,fogadkozik.

Egyszer életemben elkövettem a hibát,az első kapcsolatomban újrakezdtem.Másfél év múlva még rosszabb lett minden.

Sem barátot,sem társat nem fogadnék vissza,ha egyszer vége.Főleg,ha ő vet véget.

Lehet,hogy ez kissé nyers vélemény,de ebből előnyöm lett mindig.És látok nem egy újrakezdőt,akik kínlódnak,pofavizitelnek és ami a szomorú, maguknak is hazudnak,évek óta.

6:

Van nő ismerősöm aki évekig várt így egy pasira, és végül kifutott a gyerekvállalásból. A pali csak hitegette a kétértelmű szövegével évekig.

Bizakodással értékes éveket veszíthetsz az életedből, amit egy másik emberre is fordíthatnál, aki viszonozza az érzelmeidet és veled akar lenni!

Persze sokszor :D Mert a róla elképzelt képbe szerelmes voltam és azt hittem ő olyan és nem fért a fejembe hogy miért szakít :D

Ezeken hamar túl lehet lépni szerintem, ha nem volt hosszú a kapcsolat. Max egy hónap.