Szerintetek is helyesen tettem? Ti is úgy gondoljátok, hogy valójában nem engem akart megismerni, csak szórakozott velem?

Sziasztok.

Pár hete szakítottam a barátommal, nem voltunk túl régóta együtt, csak pár hónapig.

Az elején nagyon rendes volt velem, sokat viccelődtünk, tudtunk normálisan beszélgetni.

Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább megváltozott és nagyon nyomulóssá vált.

Konkrétan nem mentünk el sehová, hiába könyörögtem neki, magától sem vitt el sehová randizni.

Végül az otthonába sem mentünk el, hogy bemutasson engem a rokonainak, mert lemondta előtte egy nappal. Ilyenkor szerintem jogosan következtetek arra, hogy szégyelt valójában..

Állandóan csak a szobájába akart felcsalni, hogy "játszak" már vele úgy..

Néha az is előfordult sajnos, hogy addig nem is engedett ki a szobából és lefogott, amíg nem engedtem neki.

Egy idő után elegem lett ebből és kezdtem magam egy rongybabának érezni, amit csak úgy ide oda rángathat.

Ezek után sokkal kevesebb időt töltöttem már vele, mert néha már nem mertem vele találkozni.

Még a mai napig nem értem, hogy engedhettem ilyen közel magamhoz.

Utólag megbántam, pedig már az elején közöltem vele, hogy egy normális kapcsolatot szeretnék.