Hogyan próbáljak beletörődni abba, hogy zavaros volt a szakítás és nem tudom hova tenni a volt barátnőm "viselkedését" mondandóit?

Kicsit hosszúra sikerült az írás, csak akkor olvasd el ha érdekel, így érteni fogod nagyjából a történetet, köszi.

Ő skót én pedig magyar. Hétvégente találkoztunk úgy fél évig és nála voltm. Neki nem lehet gyereke én egyszer szeretnék, de így ennek tudatában randiztam vele. Karácsonykor szerette volna, hogy maradjak Skóciában, de hazamentem néhány hétre és meg is beszéltük, hogy januárban ő jön. Személyesen vita sosem volt köztünk és mindig jól meg voltunk. Ő látszólag nagyon szeretett engem, karácsonykor is hiányolt stb. Befordultam magamban az ünnepek alatt, hogy nem volt velem és tudtam hogy hibáztam. Alig beszéltem vele is, depressziós lettem és egyébként is szégyelltem magam, hogy nem tudok vele anyanyelvi szinten kommunikálni. Ősszel megváltozott a csaj hozzáállása a szexben, mert kb sosem kívánta és más lett mint a nyár végén amikor megismerkedtünk. Depressziós lett ő is és mindig fáradt volt, vagy fájt valamije. Ünnepek után közölte, hogy nem szeretne jönni Magyarországra és hagyjuk a kapcsolatot mert nincs közös jövőnk, otthagytam ennyi időre és állítólag ősz óta múltak benne az érzések, mert nem beszélt róla, hogy mekkora teher neki, hogy én sokkal több szexre vágytam, mint ő. Megvádolt, hogy lehet csak a szexre kellett nekem, meg hogy nála sokszor boldogtalannak, unottnak tűntem. Egyszerűen csak fáradt voltam én is. Azt mondta a szex soha nem volt olyan jó senkivel, mint velem és a kirándulós élményei is velem voltak a legjobbak, nyugodt volt mellettem.

Ünnepek után meggyőztem, hogy próbáljuk meg megbeszélni és örült is látszólag ennek, bizakodott és nem volt velem közömbös. Visszaérkeztem Skóciába hozzá elmentem és az első nap ebédelni mentünk, elvoltunk és boldognak tűnt, tervezett velem még. Másnap mire észbe kaptam volna, hogy beszéljünk, addig jött neki egy tel hívás barátnőjétől, hogy találkozzanak, mert rossz lelki állapotban van egy pasi miatt. Engem hazaküldött az exem ami rosszul esett és fura volt, miért nem akarja hogy ott várjam meg őt náluk. Nem kaptunk össze, de látta, hogy nekem ez nem tetszett. Este már azt írta káosz van a fejében, majd másnap hogy végleg hagyjuk egymást, ő mentálisan beteg lett és gyógyulni akar, meg lehet azért volt velem, hogy az exét felejtse (14 év házasság) stb. Lehet jól színlelte amikor nála voltam utóbb, hogy "boldog" és hogy akkor komolyan gondolta amiket mondott hogy pl menjünk újra el a kedvenc éttermünkbe stb. Zavarossá vált a történet. Azóta 1 hónap telt el és talán 2-szer összekaptunk írásban messengeren, az elsőnél én is majd ő is bocsánatot kért. Volt hogy letöröltem letiltottam hirtelen felindulásból, de lenyugodtam megbántam és feloldottam. Következő összezörrenésnél szintén letiltottam, mert már vadidegenként kezelt és nem akarta hogy ismerősök legyünk facebookon. Valahol érthető, de ez rosszul esett nekem. Pár nap múlva feloldottam, majd vissza tiltott engem. Valentin napkor vittem neki virágot a lakásához, van cuccom is nála. Csupán a viselkedésemért kértem bocsánatot, mondván én nem ilyen ember vagyok aki haragban van a másikkal. Meghallgatott, sétáltunk egyet, de idegesnek tűnt és bepánikolt, mert én odamentem szó nélkül és ő nem ismer engem eléggé stb meg neki nem kell most pasi, egyedül akar lenni, ott a lánya akivel foglalkozik és neki ez a fajta stressz a kapcsolatban nem kell. Teljesen úgy jött le, hogy én vagyok az aki miatt stresszes és beteg lett, vagy is én mint a másik fél tette őt stresszessé a kapcsolatban. Személyesen sosem vitáztunk és mindig minden rendben volt. Egyébként facebookon szakított, utána látni se akart és meghallgatni se személyesen azt amit én érzek. Tegnap a lakásától 1 percre voltunk a cuccaim elkértem, de lerázott mert megjött a barátnője kocsival érte és otthagytak a fenébe, mondta majd elpostázza. Le vagyok nála tiltva, a címem nem tudja. Kicsit megalázónak éreztem a szituációt, de az én hibám, hogy odamentem. Gyerekkorában az apja sokat bántalmazta és gondolom emiatt sem tudja kezelni a stresszhelyzetet, vagy a konfliktust egy párkapcsolatban, de pszichologushoz nem megy, azt mondta neki nem kell se gyógyszer már, se orvos. ADHD betegsége is van egyébként és volt amikor elmentünk sétálni és szorongásai lettek, meg bepánikolt. Én csak jót akartam neki és mellette akartam maradni mert szeretem is nyilván és tudom, hogy boldog volt velem. Hibáztam sokat én is amiket most már másképp csinálnék. Valamiért ragaszkodom is hozzá, ő volt az első barátnőm külföldön a sok sok itt töltött évim alatt.