Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek szakítsak a párommal, ha úgy érzem, nem szeretne mélyebben megismerni?
Sziasztok!
Néhány hónapja összejöttem egy sráccal, akivel elsőre úgy tűnt, hogy minden szuper. Van közös érdeklődési körünk, ugyanott tartunk az életben, nagyjából ugyanarra haladunk, hasonló a humorunk, jól elvagyunk, és a fizikai vonzalom is megvan (még soha senkivel élveztem annyira a szexet, mint vele).
Viszont mostanában feltűnt valami, ami nem hagy nyugodni, és nagyon magányosnak kezdtem érezni magam miatta. Igazából röviden arról van szó, hogy a barátom nem nagyon kérdez engem személyes dolgokról, olyan, mintha nem is akarna jobban megismerni.
Mondok pár konkrét példát is, hogy érthetőbb legyen. Nemrég beszélgetés közben szóba került, hogy tavaly voltam külföldön nyaralni és életem egyik legjobb élménye volt. Amikor ezt elmeséltem, szinte csak bólogatás volt a reakció, nem kérdezett semmit a párom. Elmondtam neki azt is, hogy az egyik tetoválásomat ott csináltattam, egy elég nagy és összetett mintát, amin rögtön látszik, hogy tele van jelentéssel, de látszólag ezt is leszarta, meg sem kérdezte, hogy miért ezt választottam.
Olyan is volt, hogy átküldtem neki egy verset, amit írtam, de csak annyit reagált rá, hogy "jó lett". Ez is nagyon rosszul esett, mert nekem ez egy nagyon személyes dolog volt (ezt el is mondtam neki), és más emberek akiknek megmutattam, sokkal érdeklődőbbek voltak (meg páran azt is megkérdezték, hogy minden oké-e, mert elég szomorú iromány volt :'D) Azt is mondtam neki, hogy dalokat írok, de sosem kért rá, hogy mutassam meg őket neki, magamtól meg nem fogom kényszeríteni, ha úgy érzem, nem érdekli. Csak annyira furcsa ez nekem, mert mikor az egyik barátomnak meséltem a dalaimról, akkor rögtön millió kérdése volt, nyaggatott, hogy küldjem át neki a kedvenc szerzeményeimet, és mikor megtettem, akkor is tovább kérdezgetett, hogy mi inspirált, meg ilyesmi (bevallom kicsit el is sírtam magam, annyira jól esett az érdeklődése).
Elég sok ilyen példát tudnék még mondani, de szerintem értitek a lényeget. Próbálok nem önző lenni, mert nem szeretném, hogy a párom azt érezze, hogy rá akarom erőltetni a saját dolgaimat, de mégis rosszul esik kicsit, hogy én mindig meghallgatom őt, érdeklődő vagyok, és próbálok részt venni mindenben, amibe szeretne bevonni, én meg úgy érzem, hogy nem kapom vissza ugyanezt a törődést. Múlt hétvégén is kávézás közben egy csomót beszélt nekem a munkájáról úgy, hogy én szinte meg sem szólaltam, csak bólogattam, és neki szerintem vagy fél óráig fel sem tűnt, és utána is csak annyi történt, hogy megjegyezte, hogy tudja, hogy ehhez most nem nagyon tudok hozzászólni, aztán beszélt továb megállás nélkül... Eddig jó hallgatóságnak tartottam magam, de őszintén szólva lassan ott tartok, hogy ki akarom tépni a hajamat ahányszor elkezd beszélni.
Ezen kívül egyébként tényleg tök jó a kapcsolatunk, szeretek vele lenni, mert mikor épp nem megállás nélkül beszél, akkor nagyon jó vele lenni. Kreatív, vicces, okos ember, sokszor mondja, hogy szeret, és tök büszkén mutatott be a családjának és a barátainak (egy percig sem kételkedtem benne, hogy tényleg komolyak velem a szándékai), szóval tényleg ez az egy dolog, ami miatt elgondolkodtam a szakításon.
Szerintetek van értelme megpróbálni változtatni ezen, vagy inkább szakítsak? Nem tudom, mi lenne a jó döntés, mert nem szeretném, hogy a barátom úgy érezze, meg szeretném változtatni a személyiségét, viszont nem mehetnek így tovább a dolgok, mert lassan megőrülök.
válasza:Nem ismerlek, csak azt írom le, ami a leírásod alapján eszembe jutott. Szóval könnyen megeshet, hogy tévedek.
Te azért panaszkodsz, amit te se adsz meg neki.
"Amikor ezt elmeséltem, szinte csak bólogatás volt a reakció, nem kérdezett semmit a párom."
"egy csomót beszélt nekem a munkájáról úgy, hogy én szinte meg sem szólaltam, csak bólogattam"
Na szóval ez azért szemet szúrt. Persze lehet, máskor mindig érdeklődő vagy, de mi van, ha ő is pont így érez?
Illetve lehet, hogy ő nem ilyen mélyre ásós, elemzgetős, művész alkat, hanem inkább a jelenben él. Befogadott az életébe (család, barátok). Azt írtad, hogy a humor is működik, ami szerintem az egyik legjobb fokmérője annak, mennyire vagytok egy hullámhosszon.
Nem lehet, hogy te várod el nagyon, hogy veled foglalkozzanak folyton, meg a tetoválásod jelentésével stb? Lehet, hogy ő nem szereti a tetkókat, úgyhogy inkább úgy elvan vele, de nem dicséri. Vagy nem tetszik neki akár a tetkód akár a versed. Akkor mit mondjon rá, ha nem akar megbántani? Nem lehet, hogy neked van nagyon sok igényed a dicséretre, megerősítésre?
Más dologban meg szokott hallgatni, pl hogy milyen napod volt, mik a döntéseid, problémáid, hogy érzed magad, mik a terveid stb? Ezekben támogat? Mert ha igen, akkor érdeklődik felőled, és figyel rád, csak épp nem olyan műkedvelő, mint te. Ha minden más passzol, én ezen nem akarnék fenn. Vannak hasonló érdeklődésű közösségek, ott megoszthatod az alkotásaidat, ők lehet, szakértőbb szemmel tudják értékelni. Szerintem nem kell mindent egy személytől elvárni. Ha veled van jóban, rosszban, szeret, figyel rád, működik a kémia, akkor az egy jó kapcsolat. Az is rengeteg szeretet és figyelem, nem elég? Ha nekem ez mind meglenne egy kapcsolatban, már nagyon boldog volnék. Barátnőimmel meg beszélnénk az írásról, egyéb kreatív csajos hobbikról. Bőven elég, ha tetszik neki a tetoválás, vagy a frizurád vagy akármi és egy mondatban megdicséri, nem kell tudnia, hogy az most pontosan hogyan készült, mert lehet, nem is érdekli (vagy épp nem is tetszik neki). De attól még szeret. Szóval ha szakítani akarsz vele, add meg a számát, mert tök nehéz ilyen srácot találni :D
Kicsit olyan érzésem van, hogy olyan vagy, mint a kisgyerek, aki folyton mutogatja a rajzait a szüleinek, hogy "nézd, apa, mit rajzoltam!" - és várja a dicséretet folyton. Rengeteg figyelem kell az ilyen kisgyereknek a szüleitől. De ti felnőttek vagytok. Jól kell együttműködnötök a mindennapokban, szeretni, értékelni egymást. De nem lehet ennyi figyelmet, egymáson csüngést elvárni egy embertől, mert kb nem marad saját élete. Ezt te is adod neki? És neked marad mellette saját életed? Inkább az a fontos, hogy az adok-kapok egyensúlyban legyen. És nem biztos, hogy csak az a baj, hogy ő ad túl keveset...
Amit a versről írtál, hogy szomorú és mások érdeklődtek, hogy jól vagy-e, számomra azt mutatja, hogy figyelemhiányos vagy, így próbálod felhívni mások figyelmét magadra, hogy foglalkozzanak veled. Mint a kiskamasz, aki folyton vagdossa magát meg "öngyilkos akar lenni".
A tetoválásról meg az a magán véleményen (amit nem kérdeztél), hogy ha fontos a jelentése, akkor nem csak rajzban, hanem szóban is lehet ám kommunikálni. Vannak, akik csak esztétikai okokból varratnak fel mintákat. Honnan tudja, hogy az most neked mit jelent? Lehet, nem akar vájkálni a lelki világodban. Ha fontos neked, hogy tudja a jelentését, mert fontos infó rólad, akkor beszélgethetsz magadtól is az adott témáról, és akkor megosztod vele, neked az mit jelent.
Ne haragudj, nem akarlak megbántani, és lehet, teljesen félreértettem a leírásodat. De azért mégis gondolkozz egy picit el ezeken.
válasza:Naiv vagy és buta.
Csináld azt amit ő tesz esgy hétig. Utána hagyd ott.
válasza:Olyan is volt, hogy átküldtem neki egy verset, amit írtam, de csak annyit reagált rá, hogy "jó lett"
Meg tudlak érteni. Megosztottál vele egy mélyebb témakört, ami a lényeddel kapcsolatos. Jól esett volna neked, ha értékeli ezt a gesztust, hogy beengedted őt a kis világodba. Ez nem így történt, elismerés helyett csak egy száraz semmitmondó szöveget kaptál. Ugyanez a tetoválással kapcsolatban. Itt sem volt érdeklődés, mint ahogy a saját dalnál sem. Ezek mind önkifejező kreatív tevékenységek. Írtad, hogy ez a vers is egy szomorúbb hangvételű vers volt. Nem kérdezte volna meg, hogy miért keletkezett ez a vers, nem érdeklődött, pedig te a vers megosztásával a lelkedből egy kis darabot osztottál meg.
"Szerintetek van értelme megpróbálni változtatni ezen, vagy inkább szakítsak?"
Az a nagy helyzet, hogy te ezen nem tudsz változtatni. Ha valaki nem érdeklődik irántad, akkor te azon hogy tudnál változtatni? Mondod, hogy hé érdeklődj már, az meg olyan eröltetett. Az érdeklődés az vagy őszintén jön vagy nem.
válasza: válasza:"Szerintetek szakítsak a párommal, ha úgy érzem, nem szeretne mélyebben megismerni?"
Már válaszoltak, te erre kiemeled a kérdést.
Maradj vele ha ennyire gyenge vagy a farkától nyugodtan, aztán ha dob ne csodálkozz.
Sok boldogságot, élvezd az aranyból készült faszát addig míg lehet.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!