Van olyan exetek akit evek ota nem lattatok de meg mindig gondoltok ra?

Az első szerelmemre nagyon sokat gondoltam mindig. Sőt, mikor épp nem volt senkim, ábrándoztam arról, hogy összefutunk valahol és újra összejövünk. Nem láttam 20+évig. Néha jöttek közös ismerőstől infók, hogy érdeklődik utánam, bár családja van.

Egyszer aztán ismerősnek jelölt facebookon és üzengetni kezdett. A fotókon ledöbbentem, mennyit változott, már meg sem ismertem volna az utcán. Ő már nem az egykori szerelmem volt. Egyszer beszéltünk telefonon, de semmilyen témához nagyon nem tudott hozzá szólni, amihez meg igen, arról nagyon nem ugyanazt gondoltam. Ezután üzenetekben nyomult nagyon tolakodóan, ami kiábrándító volt, tudván, hogy felesége van. Ezt jeleztem felé, ő meg megsértődött.

Annyira kiábrándultam belőle, hogy azóta nem gondolok rá sosem.

Nekem is van. Nem akarok tőle semmit, de iszonyat gusztustalan módon szakított velem, amit nem tudtam elengedni. Nem érzek haragot, csalódottságot, egyszerűen csak épp esszel nem tudom felfogni, hogy lehet ilyen szinten megalázni egy embert.

24N

Nekem is van, már lassan 9 éve hogy vége. Fiatal volt, ott hagyott. Elég nagy ribi lett belőle. Én 6 évig sírtam utána. Nem is volt senkim úgy abban az időszakban. Volt, hogy elköltözött helyből, de valahogy mindig vissza vissza jött. 2015-be szakított, olyan március környékén talán, 2018-ba mikor felnőtt lett, bejelölt facebookon, barátkozni akart, de egyszerűen mindig bennem volt a tüske, és egyből az volt bennem, hogy soha nem is akart vissza jönni.. aztán válaszolta, hogy nem.

2 reggel beszéltünk, aztán közöltem vele, hogy nem szeretném, hogy bármilyen formában is újra az életem része legyen.

Már akkor sok pasija volt, meg folyton exeihez ment vissza, aztán megcsaltak őket, és össze jött mindig azzal akivel csalta a másikat.

Aztán volt hogy azt is vissza csalta akivel össze jött végül és az exével csalta meg.

Sokáig mart belülről. Nem szerettem vele össze futni, nem akartam látni. Ha látom mindig bennem volt, hogy miért nincs velem, stb. De mindig azzal nyugtatom magam, hogy jobb így, mert ki tudja hogy kivel csalt volna meg.

Pont a napokba futottam bele, mentem a pékségbe, ő meg szembe jött a kerékpár úton azt bevágtam előtte, persze függetlenül messzebb volt, nem ütköztünk volna össze.

Csak akkor ismertem meg, mikor már elmentem előtte. Ő kint lakik a fenébe egy másik a városhoz tartozó falu részen, nem is értem mit kereshetett erre.

Van egy keresztlányom, aki beteg szellemileg sérült, múltkor leugattam és letiltottam a keresztlányomat, mert tudja, hogy mennyire bánt ami vele lett, erre elkezdte, hogy "Tudod mit láttam?" Már akkor tudtam, hogy kiről lesz szó, ha már így kezdődik. Elkezdte, hogy exem terhes. Azt leugattam, hogy nekem mi a fene közöm van ehhez? Nem az enyém a gyerek, mi közöm van hozzá, 8 éve nem vagyunk együtt, stb stb. Nagyon felmérgelt. Amúgy is sejthető volt, hogy egyszer valakitől lesz gyereke.

Van bizony. Még olyan is, akivel össze se jöttünk.

Régebben gondoltam olyanokat, hogy milyen jó lenne újra együtt; szeretkezni, ...

ma már inkább igyekszem tudomásul venni, hogy mi (nem) történt; tanulni: mit csináljak máshogy legközelebb, és elengedni.

Elengedni, mert addig nem lesz életem; - de az elég lassan megy.

"Én 6 évig sírtam utána."

Hogy lehet 6 évig sírni bárki után? :o Én aztán tényleg képes voltam reménytelenül szerelmesnek lenni tini koromban egy-egy lányba évekig, de felnőtt koromban 5-6 keserves hónap után azért sikerült kiszeretnem mindenkiből, aki ignorált. De 6 évig...