Voltál olyan helyzetben hogy nem tudtad kimondani h legyen vége?

Voltam. Illetve folyton kimondtam, de nem akartam valójában.

Azt hiszem, az oka az volt, hogy én nagyon is akartam azt a kapcsolatot, csak a másik fél nem. Ezért volt furcsa a helyzet, mert ő elvolt benne, de nem akart komolyabban elköteleződni, amit én szerettem volna. Tehát hiába én akartam jobban, mégis nekem kellett kimondani, hogy vége.

Én mindog tudom ha nehezen szakitok, hogy miért

Olyan esetekben amikor érték nekem a párom.

Mikor azt érzed hogy végre találtál olyat aki normális, akivel harmoniában élsz együtt, akivel a családjaitok haverjaitok is minden vidámság boldogság, amikor végre van valaki aki nem szexre megy nem igénytelen, hanem tetszik van kémia, szeret, és megvan végre a sok barom közül egy kincs, olyankor amikor mégis szakítani kéne, és elengedni az összes álmod, és előtted a kép mikor rádirnak hali szivi laza kapcsiban benne lennél? Vagy sziacica anált szereted? Olyankor úgy tényleg baromi nehéz kinyögni azt, hogy engedjük el legyen vége, minden jót.

Mikor már örültél annak hogy végrevalahára van egy normális férfi!

Kb a bibliai sztorihoz hasonlit.

Van benne egy olyan rész hogy valakik nagyon akartak gyereket. Szomoruak voltak hogy nem jön. Aztán isten megáldotta őket ezzel. Nagy volt az öröm

Aztán isten azt kérte áldozzák neki fel a gyermeket.

(Tanítás lehet, hogy ne birtokolj, ne eszközöket keress a boldogságodhoz, a szeretet nem ez. De ezt csak én teszem hozzá)

Mint amikor van egy álmod akár gyerekkéntm megkapod karácsonyra. Aztán azt elkérik és add át. És tudod hogy át kell adnod.

Az ugy nehéz tud lenni rendesen.

Nem birtokokhatsz egy másik embert akármennyire is szeretnéd.

#2, osztom minden szavadat, ennél szebben én sem tudnám leírni.

Akit teljes szívedből szeretsz piszok nehéz elengedni és meghozni a döntést a végéről. Mint egy szalmaszálba úgy kapaszkodtam, hogy olyat mint ő sosem fogok találni ha elhagyom, és bíztam benne hogy megváltozhat... 38/f

Ez az időközbeni változás is olyan tré. Az instabilakat is ki kell offolni.

Mert van aki ugy hoz döntéseket hogy ismeri önmagát és a meghozott döntései mellett kitart,a másik meg hol igy dönt hol úgy nem ismeri önmagát, egy ingoványos instabil jellem. Sajnos a léc ezekkel hogy fejlődsz, egyre csak magasodni fog.

Azaz minél fejlettebb vagy egy tartos komoly kapcsolatra, annál nehezebben találod meg a szintén fejlettet, a társad, aki kitart majd, ahogy te is.

Csak szűkül a kör. Es abbol lesz az hogy már ezer selejt közt keresed a kincset. Abbol meg ez hogy nehéz elengedni majd.

Valamiért a többség az, aki alkalmatlan, és bőven kevesebb az alkalmas. Rengeteg a megalkuvo kapcsolat, meg a milondas is ezt szolgálja hogy tokéletes nincs. Ami meg azt szolgálja hogy a kevésbé tökéletest inkább megbecsülöd, minthogy szakitással dobálózz.

3 kapcsolatban maradtam benne jóval tovább, mint kellett volna.

Az első kapcsolatom közel 2 évig tartott. Fél évig nagyon jó volt, utána elkezdett romlani, majd 10 hónap után egyenesen szar volt. Féltem egyedül maradni, ő is megerősített abban, hogy nem kellek másnak, mert egy nagy szar vagyok. Amikor jött egy másik srác, aki nagyon megfogott és szerelmet vallott, akkor jöttem rá, hogy de, kellek másnak is és szakítottam.

Össze is jöttem az újjal, 8 hónapig tartott. 4 hónap után csinált valamit, ami miatt nagyon is szakítanom kellett volna, de nem tettem, mert nem akartam egyedül lenni. Tudtam, hogy találok majd mást, de nem éreztem magam elég erősnek az egyedülléthez, akkoriban kapcsolat függő voltam. Végül ő dobott ki 8 hónap után.

A harmadik két évvel később jött, vele 3-4 hónap után már rossz volt minden, de belefáradtam az ismerkedésbe, úgy voltam vele, hogy a következő kapcsolatom is rossz lesz, akkor meg minek kidobni. Végül erőt vettem magamon, de hiába, mert még aznap visszakönyörögte magát, majd 3 nap múlva ő szakított, amit én hoztam ki belőle.

Tanultam ezekből és azóta ha rossz kapcsolatom volt akkor szakítottam. Most meg boldog kapcsolatban vagyok már több, mint egy éve :)