Hogy lehet ugy szakítani, hogy a kint a magány vár, ami előtte volt?

Hát igen, ez így nincs jól. Egyrészt ezt mindenképp javasolt szakemberrel is megbeszélned, mert ez túl komoly téma, túlmutat azon, amiket mi itt javasolni tudunk.

Ahogy én látom a dolgot, aszerint úgy néz ki, hogy nincs meg az önállóságod, önismereted, önbizalmad. Pedig egyedül is tudnod kell élvezni az életet, a tevékenységeidet. Nem szabadna, hogy befolyásoljon ebben a párkapcsolati állapotod.

Ha nem kielégítőek a mostani ismerőseid, akkor találj újakat, kerülj új közösségekbe. Pl új hobbi, sport, tanfolyam, másodállás, önkénteskedés, vagy ismerőseid is összehozhatnak új emberekkel egy eseményen. Meg kell találnod azt a közeget, amiben jól érzed magad, illetve meg kell tanulnod élvezni egyedül is az életet.

Ez utóbbi a nehezebb... kell az önismeret, kell, hogy lásd a tested-lelked jelzéseit, mit miért... asszertivitást javaslom megtanulni az intraperszonális kommunikációddal kapcsolatban. Az érzések mindig a szükségleteidet jelzik. Ha tudod,hogy egy negatív érzelmed miért, milyen kielégületlen szüksegletet jelent, akkor máris könnyebb a menedzsmentje a dolgoknak, tudsz tervezni, prioritásokat felállítani, és nem.csak vagy a vakvilágban.

Hogy ennek a dolognak nálad lehet-e valami érzelmi függőséges oka nálad..? Talán...

Társfüggőségnek és kapcsolat függőségnek nézz utána, és beszéld meg magaddal, hogy mi lehet igaz rád belőlük, és mi az ami miatt teljesen kizárhatóak ezek, és majd írd le mire jutottál.

Szerintem nem így kéne felfognod.

Szakítotok, te egyrészt megkönnyebbülsz, másrészt szarul vagy. Nekem pl az eleje rossz nagyon, aztán hullámzó, majd jó. Pár hónap kelleni szokott, mire tudom értékelni az ezzel kapcsolatos jó dolgokat, pl hogy toxikus volt, de már többet nem árthat, vagy pl több szabadidőm van, vagy megtehetek bármit, nem kell a véleményét kikérnem senkinek, vagy pl elutazhatok egy barátnőmmel és nem hiányzik senki meg nem kell hívogatnom senkit. Vagy pl lefogyhatok végre, mert nem kell hetente éttermeznem. Ezek saját példák, te tudod, mi a jó abban, ha külön vagytok. Aztán amikor túl vagy rajta, akkor már csak a magány rossz. Én néha szánalmasan próbálkoztam, elfoglalt haverokkal akartam lógni, nekem sincs sok barátom, aki van annak van is élete, úgyhogy kaptam is már kritikát, hogy offoljam már magam. Aztán nekem sokat segített a Tinder és egyéb társkeresők, ott sok emberrel tudtam beszélni. De ilyen anotalk meg omegle is jó lehet, bár engem hosszútávon nem elégített ki. Illetve nekem vannak dolgok, amit kifejezetten egyedül szeretek csinálni, azokat csináltam többet. Aztán a többin csak át kell esni. Az valóban rossz, hogy magányos vagy, ezt csak túl kell élni, úgyis jön majd valaki, akivel jól működik minden :)

Illetve most gondolj bele, vele maradsz, leélsz egy ritka szar életet, sokat bánt a párod, 0-24 rossz kedved van. Lesz gyereketek is, együtt éltek 60 évet. Miért jobb ez, mint mondjuk maximum 2 évig magányosnak lenni és utána megtalálni az igazit, akivel szeretitek egymást és boldogok vagytok? Adj egy esélyt magadnak, nem jó ennyit szenvedni egy kapcsolatban

A magány igen. De a szinglilét az nem jelent magányt, nagyon nem. Sőt, te a párkapcsolatodban is magányos vagy jelenleg. akkor meg minek szívatod még magad?

Szóval az, ha te egyedülállóként elhagyod magad, az a te hibád. senki sem fog segíteni, mint ahogyan most sem segít senki semmiben. ha nem vagy önálló, akkor mi a szart akarsz?? Hogyan szeretnél így valaha normális párkapcsolatot?

Szedd már össze magad!!

Unatkozol? csinálj magadnak programot! Ezerféle tevékenységre be lehet iratkozni...