Szerintetek emögött mi állhat? Csak ócska kifogás volt?

Most ért véget egy 3 éves kapcsolatom, amiből két évet együtt éltünk. A kapcsolatunk előtt mindketten elég bulizós szemèlyiségek voltunk, viszont mikor összeköltöztünk ez abbamaradt, főként ő miatta. Hiába próbáltam szervezkedni, hogy menjünk bulikba és programokra nagyon ritkán volt hajlandó. Neki látszólag az volt a tökéletes élet, hogy otthon vagyunk kettesben. Egyedül sem ment, sem a barátnőivel. Ha meg én akartam a haverokkal menni, akkor ment a hiszti, hogy nekem fontosabbak mint ő meg a kapcsolatunk. Szerettem ezért elfogadtam ezeket. Úgy voltam vele, hogy felnőttünk és ennek ez a rendje.

Erre most szakított azzal az indokkal, hogy ő még élni akar és nem áll készen egy ilyen komoly kapcsolatra. Azóta közös barátoktól tudom hogy állandóan bulizik, és tényleg belevágott az "életbe"

Kérdezem hogy ennek így mi értelme volt? Ő maga alakította a kapcsolatunk ezen részét ilyenné? Én tudatosan elnyomtam ezeket a vágyaimat a kedvéért ő meg pont ezért unt rám?