Hogyan dolgozzam fel, hogy már más érdekli, és túllépett rajtam/rajtunk?

Szia,

Hasonló cipőben járok, így biztos receptem nincs (amúgy is egyénre válogatja, kinek mi a jó).

Nekem az segít, ha társaságban vagyok, ott elfeledem hogy mekkora lelki gödörben is vagyok. Ha otthon vagyok egyedül, akkor sokszor elfog a depresszió, hogy nincs ott velem az, aki hosszú éveken át a társam volt.

Munkában például nincsenek barátaim/haverjaim (leginkább a pozíciómból adódóan), ott kifejezetten leterít a depresszió, és hónapok óta nem teljesítek úgy, mint korábban. Csak úgy vagyok...

A harmadik féllel nem tudom mit kezdenék, a mi esetünkben ilyenről még nincs szó, de az egy nagy gyomros lenne nekem is.

Nem tudom mi lehet igazán vigasztaló, tényleg csak annyit tudok mondani, hogy próbálj nyitni, és társasági életet élni. Önmarcangolásba ne kezdj!

Fiú vagy, vagy lány?

Ha lány, akkor ülj le a sarki kocsmában, és 2 órán belül lesz 20 ember, aki non-stop mondja neked, hogy milyen csodás vagy. Hamar menni fog. A figyelmedet legalábbis eltereli.

Ha férfitársam, akkor ugyanebben a kocsmában idd le magad, de nagyon :D