Elhagyott a párom?

Hosszú kapcsolat után amiben nagyon sok mindent átéltünk fiatalon jöttünk össze, nekem ő volt az első igazi nagy szerelmem. Mindig sokkal jobban erőltette az össze költözést, sajnos nem voltunk olyan családi helyzetben hogy oda költözzünk a másikhoz, ő próbálta nálam de nem érezte jól magát. Össze akartunk költözni de igazából nekem kellett volna teljes munkaidőt vállalják ezért minel hamarabb. Nagyon szerettem volna vele a közös életét de én lassabban haladtam mint ő, más körülmények között nőttünk fel ő menekült volna egy saját otthon felé én pedig ezt meg akartam neki adni csak belefáradt az egészbe pedig most tudtunk volna egyenesbe jönni és elkezdeni. Csak sajnos el mondta hogy már bizonytalan. Hogy már 1 éve vár rá hogy költözzünk, és hiába kezdtem el munkát keresni már nem érdekelte. Előtte viszont volt pár dolog ami miatt el kellett gondolkozni egyáltalán összeköltözzünk e aztán ezért is húzódott. De mikor már egyenesbe jöhetne feladja mert már nincs értelme nem akarja.. Pedig nagyon szerettem és ő is engem. Egyik pillanatban még odáig volt értem én voltam a mindene majd mikor legközelebb mentem már ezzel várt. Hogy nagyon ki van ez miatt. Szeret meg de már nem működik ezért elhagyott. Annyira nehéz mert annyira sok jo fűződik hozzá tényleg sokat tettünk egymásert, mindig kitartottunk de sajnos most feladata. Úgy érzem annyira fáj a hiánya hogy bele roskadok. Faj hofy nem tudok róla semmi hogy nem mondhatom el neki a bánatom. Úgy éreztem még menthető lenne viszont számára már nem. Viszont én meg szeretnek vele beszélni idővel mert mind kettőnk számára ez barátság is volt és mikor senki nem volt mellette én akkor is ott voltam és biztattam, és ez fordítva is így volt. Esély már nincs hogy meg bánja szerintem de nem akarom teljesen elvesziteni nem tudom ő hogy van vele, gáz lenne ha rá írnék ezzel?