Szerintetek gyerekes voltam, hogy emiatt szakítottam?

Több éven keresztül küzdöttem depresszióval és mostanában észre vettem magamon a paranoia tüneteit is. Betegesen bebeszéltem magamba valamit amit bármennyire is probál megmagyarázni a párom, hogy nem igaz egyszerűen csak magamnak tudok hinni. Bármennyire is szeretnék neki hinni képtelen voltam. 18 éves fiú vagyok! És betegesen bebeszéltem magamnak, hogy a párom még érez legalább egy kis érzelmet az exe iránt. Nagyon sok cselekedet volt amiket megkérdeztem másoktól és elvileg full tulreagáltam leírom őket: Ugyanazon a helyen csinált képet velem mint az exével, néha-néha oda figyelt az exe nevére ha meghallota pl a tv-be (az ő elmondása alapján nem arra figyelt oda), az exének volt egy autója és a barátnőm is pont aztaz autót szerette volna annyira megvenni (az ő elmondása alapján már több éve ez van és erről nem tehet a volt párja), amikor össze jöttünk volt egy kis hely a szobájába ahol a régi haverjai stb tabló képei felvoltak téve. És ott volt az exéjé is + az eggyik exétől kapott ajándékot megtartotta. Egyből megkértem, hogy szedje le őket az elején nehézkésen rakta el őket mert ő azt mondta, hogy nem érti miért reagálom túl ő neki semmi nem jut róluk eszébe. Végül ő saját maga kért bocsánatot mert rájött, hogy igazam van és ahelyett, hogy elrakta volna saját maga kidobta (az ő elmondása alapján 1 csepp érzelmet, szomorúságot nem érzett amikor kidobta) egyszer amikor közösen elmentünk valahova úgy öltözött fel ahogy az exével is találkozott valamikor (ezt onnan láttam, hogy amikor össze jöttünk fent hagyott 1 közös képet, miután mondtam neki, hogy zavar letörölte) Régen amikor megismertem az exéről beszélt, hogy mennyire átverte és, hogy soha nem találta meg azt akit igazán szeret és, hogy ő szerinte azaz egész kapcsolat semmit nem jelentett számára full haraggal beszélt bármikor amikor megkérdeztem az előző kapcsolatát. Viszont ő saját maga soha nem hozza fel az exét elmondta, hogy ő nem szokott rajta soha gondolkodni, nem akar róla beszélni mert már nem az élete része. Amikor már betegesen ideges voltam mindennap megkértem, hogy tiltsa le faceboookon mert még hallani se akarok róla az elején arra fogta, hogy nem akarja mert ő csak akkor tilt valakit le ha érdekli a személy ezáltal nem tudja elfelejteni. De utána letiltotta miután megkértem mégegyszer. Annyira elegem volt már ezekből a sok történésekből fél év alatt, hogy szakítottam vele. Azóta sír és elmondta, hogy neki nagyon rosszul esett, hogy a semmiért szakítok vele hisz ha 1 picit is érezne valamit rég nem velem lenne + elmondta, hogy soha az életbe nem menne vissza hozzá és, hogy ezt miért nem tudom felfogni. Az ő elmondása alapján ezekre mind van magyarázat + a fele csak a véletlen műve. Bármikor bárkim volt ilyeneket soha nem tapasztaltam emiatt kérek tanácsot. Lehet, hogy mindenki gyerekesnek fog hinni és 100-an nekem álltok. De egyszerűen ezekre nem tudok mit reagálni soha nem tapasztaltam senkinél ilyeneket. Nagyon szeretem őt de minden eggyes nap azon agyalok, hogy mivan ha mégis érez valamit iránta mert ez a sok véletlen már megőrít.