Mit csináljak, ha kell a balhé az életembe?

Szóval az exem néha megkeres, eleinte úgy tesz, hogy csak érdeklődik meg minden, aztán átcsap az egész egy provokatív jellegű történetbe. Elkezd faggatni az életemről, hogy van-e valakim, meg stb. Elkezd dícsérni, bókolni, aztán jön a többi, hogy járjunk össze meg minden. Aztán ha én felhúzom magam ezen, mivel azért szakítottunk,mert kivágtam egy másik miatt, és azóta is vele van, ez engem nagyon felb@sz.

Aztán persze összeveszünk, majd jön Őfelsége a hülye dumáival, hogy ne beszéljünk a múltról, mert ő csak normálisan akar beszélgetni. Közben meg Ő az, aki állandóan olyan vizekre tereli a témát, hogy képtelenség nem a sérelmeket b@szkodni egymás fejéhez. Na hát egyrészt nyilván nem vagyok álszent és simogatja az egomat, hogy annyira ezek szerint mégsem vált be az utód, de közben mégis idegesít, hogy ekkora f@sz,de közben meg rájöttem, hogy mióta ő nem az életem része, tök nyugis életem van és hiányzik ez a feszkó meg a huzavona. Tudom, hogy defektes vagyok, csak nem tudom, hogy hogy vethetnék ennek véget.

Most már odáig fajult a dolog, hogy ő is fenyeget engem, meg én is fenyegetem őt. És kicsit beparáztam, mert nem akarom, hogy ártson nekem, de azt sem akarom, hogy ő nyerjen és azt higgye, hogy megfutamodtam.

És igazából magamon is meglepődök, mert a légynek sem tudnék ártani és alapvetően nem vagyok rosszindulatú, de ez már az a kategória, hogy nem akarom csöndben a sorsra bízni a dolgokat, mert annyi szart tett már velem is meg a környezetével is, hogy nagyon megérdemelné, hogy valaki odab@sszon neki, és nekem nagyon jól esne, ha az a valaki én lehetnék.

Szóval feléledt bennem valami bosszúvágy, vagy mi. Ti voltatok már így?

Egyik felem azt mondja, hogyha megteszem, akkor érvénybe lép a csendben maradtál volna, akkor bölcsebb maradtál volna elv,

De rá vonatkoztatva meg annyira jó lenne az addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik című dolog, ha végre megtörténne.

Ja, tudom, dedó kategória, de ez van.

Hátha valakinek feldobtam az estéjét.

Igazából csak jól esett kiírni magamból.

Harcba szálljak, vagy sem?