Fogok valaha valakit úgy szeretni, mint őt szeretem?

A volt barátnőm közel több év kapcsolat után úgy döntött, hogy szakít velem, mert úgy érezte valami nem működött. Távkapcsolatként indult, talán ha élőben találkozunk, soha fel sem figyelek rá, mégis úgy tűnt, hogy így kellett történnie, a beszélgetések során egyre közelebb kerültünk egymáshoz, és egyszerűen annyira megérintettük egymás lelkét, hogy habár külön országban éltünk, úgy döntöttük, hogy megpróbáljuk együtt, mert valami nagyon szép dolog alakulhat ki ebből. Eleinte lángolt a szerelem, de sajnos nem sokat tudtunk találkozni, főképp azért, mert ő rengteget tanult, de kibírtunk 3 évet és egy országba költöztem vele. Viszont a költözés sem könnyítette meg a dolgokat, mert ugyanannyit kellett tanulnia, mint korábban, így igazából esélyünk sem volt elmélyíteni a kapcsolatot.

Mióta megismertem, a kapcsolatunk végéig minden nap beszéltünk, bármi volt, elmondhattuk egymásnak és támaszt leltünk egymásban. A szülők mindkét felől nagyon támogatóak voltak, és szerették az én szüleim őt, az övéi meg engem. Mintha Isten is egymásnak teremtett volna minket.

Aztán valószínűleg a távkapcsolat, a sok tanulás, meg a kevés együtt töltött minőségi idő rányomta a bélyegét a kapcsolatunkra. Én bíztam benne, hogyha végez az egyetemen, amit idén tett volna meg, akkor dolgozhatunk a kapcsolaton és jobbá tehetjük, ő azonban elmondása szerint egy ideje már csak barátként tudott rám tekinteni, így a szakítás mellett döntött.

Jó viszonyban váltunk el, mert a távkapcsolat ellenére egyik fél részéről sem volt megcsalás és úgy éreztük mindketten, hogy egymás lelki társai vagyunk. Még ott pislákol bennem a remény, hogy hátha egymásra találunk, mert saját elmondása szerint még mindig szeret, csak jelenleg azt érzi, hogy már nem úgy. De közben ott van bennem a félelem, hogy ez a lelki kapocs közöttünk olyan erős volt, hogy soha nem fogok tudni utána még egy nővel ilyen szoros köteléket kialakítani és azért is hoztam létre ezt a kérdést, mert úgy éreztem ki kell adnom ezt most magamból a világba.

(Még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy nem vagyok helyes srác és azért szakított, nem ez nincs így, külsőre sok lánynak tetszem, a volt páromnak is tudom, hogy nagyon tetszettem)