Mit kezdjek ezzel az érzéssel szakítás után?

Majdnem 14 éves kapcsolatból most léptem ki és lelkifurdalásom van a párom miatt, sajnálom őt. Amit tudni kell rólunk: 13 év járkálás után (tudom hülye vagyok hogy ennyit vártam) annyira sikerült jutnunk, hogy tavaly végre elköltöztünk albérletbe. Hétvégente eljárt bulizni amivel nincsen bajom de soha egyszer sem hívott el magával, soha nem volt közös programunk. Párszor kiderült róla az is, hogy társkereső oldalakon beszélget más nőkkel, volt akivel találkozott is de állítólag csak beültek valahova és más nem történt... Sokszor felhoztam neki a házasság témát is de nem jegyzett el. Gyereket sem akar, ami egyelőre nem volt baj mert még én sem. A szakítás végül abból pattant ki, hogy a fejemhez vágta, hogy miattam nem tudott külföldre költözni mert én megmondtam neki, hogy nekem jó itt Magyarországon és nem szeretnék másik országban élni. Ezzel ő szerinte én érzelmileg zsaroltam őt, mert mondtam hogy távkapcsolatban 1000 km távolságról nekem nem pálya a dolog. Végül én mondtam ki a szakítást és hazaköltözött de azt hozzá kell tenni, hogy gyakorlatilag kiprovokálta belőlem mert nem akarta ezt a terhet magára vállalni, a veszekedés közben el is szólta magát erről. Sokszor eljátszottuk már ezt és mindig visszafogadtam de most nem érzem, hogy folytatni szeretném, jó most egyedül lenni. Felhívott, bocsánatot kért és vissza akar jönni de úgyis megint ugyanoda lyukadunk pár hét múlva. Nem tudom mit kezdjek ezzel a helyzettel. Igazából azért írtam ezt ki hátha valaki hasonló cipőben járt és esetleg tud valami tanácsod adni.