Szakítás után a másik csak egy idegen? Tényleg van olyan hogy már nem érdekli?

Négyszer voltam szerelmes az életben, egyikkel sem tudnám megmondani mi van most. Talán 1 éve néztem utoljára a profiljukat is.

Azért érzed ezeket, mert még mindig szerelmes vagy. Ha már nem éreznél semmit, akkor nem gondolnál rá így.

A halott nagyanyám hulláját sem tárolom a lakásomban, hanem tisztességesen eltemetem és túlleszek rajta.

Az exemet sem pátyolgatom, mert az exem és nem a párom. És megtisztelem ennyivel a jövendőbeli párom, hogy nem fertőzöm azzal a kapcsolatom, hogy vele bratyizgatok. Ha valakivel szakítok, annak nyomós oka van. Ha valaki szakít velem, az pedig egy döntés, amit úgy tartok tiszteletben, hogy megszűnök páromként kezelni. Barátok pedig sosem leszünk egy kapcsolat után, ahhoz túl közel kerültünk.

A tiszteletet megadom, amennyiben tisztességgel válunk el. Ezen kívül nem tartozom senkinek semmivel. Én is csak boldog akarok lenni és mint látjuk, nem vele leszek. Akkor miért nehéz hagyni a másikat? Az nem szerette soha a párját, aki kivágja, aztán visszajár hozzá üríteni, hol lelkileg, hol fizikailag. Gyűlölöm az ilyen embereket, akiket csak az érdekel, hogy nekik legyen jó azzal, hogy közelükben tartják azt, akinek olykor megszakad a szíve értük.

Nem értem a problémádat.

Én pl. inkább azt tartom elítélendőnek, amikor valaki szakítás után degradálja az exét, kibeszéli őt negatívan, utálatos magatartást vesz fel vele szemben.

Az teljesen természetes, ha szakítás után valaki nem beszél veled, elvégre szakítottatok. Békében el lehet válni s hagyni egymást, attól még nincs harag.

Ha belegondolsz, az is érthető, hogy nem akar hallani rólad (PLÁNE arról, hogy új párod van, az ilyesmi mindig kicsit kínos, amikor ezzel szembesülsz exként).

Elég gyerekes dolgokon problémázol.. mégis mi a frászért kéne szeressen az, akivel szakítottatok? Ha egyszer vége s az exe vagy, akkor mégis mit vártál ettől a helyzettől.