Ha egy pár nagyon szereti a közös kutyat, akkor szakitaskor ki viszi?

A kutya jogilag tulajdon, nem olyan, mint egy gyerek. Kb. mint egy szekrény, vagy egy fotel.

Kutyásként azt mondom, hogy természetesen meg kell beszélni, hogy a kutya mindkét féllel találkozhasson, hiszen mindkét gazdihoz ragaszkodik. Azzal maradjon, aki neki A gazdi. Mindig van ilyen, de megegyezés alapján láthassa a másik fél is.

Egy ismerősömék úgy oldották ezt meg, hogy a hölgynél maradt a kutya, mert ő volt neki az igazi gazdi, de egy-egy hétvégére elviszi a pasi is magához. Illetve ha a hölgy nyaralni megy, vagy van valami dolga, akkor előtte odaadja a ferfinak a kutyát felszereléssel együtt és így tudja, hogy jó kezekben van. Ők nem egy városban laknak, de megyén belül él mindkettő.

Hát igen, igazi kutyásoknál ez majdnem ugyanolyan gond, mint a gyerek. Ne várd, hogy megértsék a problémád azok, akik nem igazán kutyásak. Lehet, ha az Állattartás - Kutya kategóriában tennéd fel a kérdést, több használható választ kapnál.

Én nem voltam ilyen helyzetben, mert a mellettem levő férfiak soha nem ragaszkodtak annyira az én kutyáimhoz, hogy egyáltalán valaha is látni akarták volna őket szakítás után.

Viszont ha lett volna olyan párom, aki magáénak érezte volna a kutyánkat, akkor vagy soha nem szakítok vele vagy megértettem volna és jól esett volna, ha időnként vele akar lenni. Volt olyan párom, akinek kedvence a legöregebb kutyusom volt, de szakítás után soha meg nem kérdezte, hogy van, pedig időnként beszéltünk. Nekem jól esett volna, ha megkérdezi.

"Én le tudnék mondani a kutyáról, ha ezzel megszabadulok a nőtől, aki sok időmet és pénzemet is elvitte."

Hát persze mindenki a te minimálbéredre pályázik örök kesergő...

Amúgy hihetetlen mennyi primitív férfi szól ehhez is hozzá, lényegében sima, egyszerű emberi-szocializációs dolgokat is fogyatékosként kezelve. Az első oldalon hüledező érzelmi analfabétákra gondoltam.