"Szerelmes" levél felnőttek között?

Sziasztok!

Sajnos 3 hónapja úgy alakult, hogy akkori kedvesemmel a külön folytatás mellett döntöttünk - a miértet elmondom privátban akit érdekel -, így békességben, elérzékenyülve elváltunk egymástól. Azt hittem, hogy ugyanolyan lesz ez mint a többi, eltelik egy pár hét és majd egyre jobb és jobb lesz egy picit. Nem így lett. Az eltelt idő mint ha meg sem történt volna, ugyan úgy ég bennem a tűz iránti mint eddig, ugyan úgy motivál mintha itt lenne mellettem ...

Mivel ugyanabba a társasági körbe tartozunk így szoktam is vele találkozni, de erről egy alkalmat leszámítva (utána 1 héttel kb.) nem beszéltünk soha többet. Egy bölcs barátom szerint, ilyenkor nem javasolt újrapróbálni bármit is, hagyni kell szépen elengedni. Ezzel így még önmagában egyet is értek, és valóban mindent meg beszéltünk, kivéve egy dolgot. Akkor nem jutott rá energiám, hogy figyeljek rá: megköszönni a szép időszakot és azt, amit adott nekem. Mert bár nem voltunk sokat együtt, de így utólag az a tipikus nagy könyv szerinti szerelem.

S bár soha nem állt közel hozzám az irodalom, szerintem rendelkezek kellő romantikus és szentamentilás jellemmel, hogy képes legyek megírni egy ilyen levelet, melyben kiírom ezeket magamból és közlöm vele amit szeretnék.

Kérdésem hozzátok az lenne, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni ? Vagy egy ilyen levéllel akár végleg el is vághatom magam, akár egy későbbi folytatástól ?

Köszönöm a segítségeteket!