Miért ennyire jellemző, hogy fiatalon elutasítjuk azt, aki a legjobb választás lenne, aztán később csak rosszabbak jönnek?

"ki tényleg tiszta szívből odaadóan szeretne minket."

Ez édeskevés egy kapcsolathoz.

Túl sok tv-t nézünk, joy/férfi megfelelőjét olvasunk, amiben azt okádják folyton a pofánkba, hogy megérdemeljük a legjobbat, nyilván csak úgy 0 munkával...nyahamm. Az már meg se fordul a fejekbe, hogy az embernek hatalmában áll bármit, ismétlem bármit a lehető legjobbá tenni, ezalól önmaga sem kivétel. De ugye keressük a legjobbat, nem tesszük a legjobbat. Viszont itt már felmerül kérdésként, ha én nem vagyok a legjobb és a környezetemben sincs nagyon ilyen, van egyáltalán fogalmam arról, hogy mit is keresek?

32/f

Ket ember akarata kell egy kapcsolathoz.

A tjszta szivbol szeretesedtol meg keves vagy a masiknak vagy lehet,h irritalonak talal.

"Aztán utólag döbbenünk rá, hogy mennyire elszúrtuk. "

Azt nem tudhatod, hogy az a kapcsolat is egy nagy bukta lett-e volna, de könnyen meglehet.

Olyan már volt, hogy sokat 'meditáltam', és elbasztam a dolgokat.

Majd mikor rendeződni látszott a dolog, akkor meg jött a hideg zuhany.

Ez így van kérdező.

32/f